ZÖLD KÖNYV A BIOLÓGIAI VESZÉLYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLTSÉGRŐL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGAZöld könyv
Brüsszel, 11.7.2007
COM(2007) 399 végleges

megnézem

...Ez a zöld könyv azzal a szándékkal készült, hogy vitát ösztönözzön és európai szintű konzultációs folyamatot indítson el arról, hogyan lehetne csökkenteni a biológiai veszélyeket, valamint javítani a felkészültséget és a válaszadást ezekre a veszélyekre (a továbbiakban: biológiai veszélyekre való felkészültség). E konzultáció a biológiai veszélyekre való felkészültség terén 2008-ban konkrét, közösségi és uniós hatályú intézkedésekhez vezethet. Előfordulhat, hogy a konkrét intézkedéseket egymástól elkülönítve, meghatározott munkaterületeken, az alkalmazandó határozathozatali eljárásokat - és adott esetben hatásvizsgálatokat - követően kell majd bemutatni és kifejleszteni....

Az EU Bizottság várja a szakmai és civil szervezetek véleményeit.

A zöld könyvet az alábbi holnapon teszik közé magyarul illetve az uniós nyelveken.
További kapcsolódó dukumentumok is innen érhetők el.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52007DC0399:HU:NOT

A válaszok beküldési határideje 2007. október 1.
Az érdekelt felek a következő elektronikus címet vehetik igénybe : Biopreparedness@ec.europa.eu

Kérdések

1. Van-e szükség a biológiai kockázatok csökkentése és a rájuk való felkészültség átfogó, európai megközelítésére?
2. Hogyan tudná az EU a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a nemzetközi együttműködés között érzékelhető szakadékot egy olyan kettős felhasználású
területen, mint pl. a biológia, áthidalni?
3. A természetes és nem szándékos válsághelyzetek kezelésére szolgáló jelenlegi védekezési mechanizmusokat alkalmasabbá lehet-e tenni arra, hogy megbirkózzanak a szándékosan keltett, tömegméretű és egyidejűleg előforduló válsághelyzetekkel is?
4. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság hogyan tudna hozzájárulni ehhez a törekvéshez?
5. Segíthetnék-e az egymás kölcsönös ellenőrzésével kapcsolatos módszerek az Európa-szerte tapasztalható hiányosságok kezelését?
6. Milyen szerepet kellene játszania a magánszektornak a közszféra és a magánszektor közötti partnerségben?
7. Szükség lenne-e európai biológiai hálózat (EBH) létrehozására azért, hogy támogassa az e konzultáció eredményeképpen levont következtetések végrehajtását?
8. Hogyan lehetne javítani az illetékes hatóságok és szervek uniós szintű együttműködését?
9. Kell-e növelni az érdekelt feleknek a biológiai kutatással és a kereskedelmi tevékenységekkel járó esetleges kockázatokkal és az általuk betartandó szabályokkal kapcsolatos tudatosságát? Ha igen, hogyan?
10. Önök tapasztalnak-e nehézségeket a szabályok és korlátozások újabb kiigazításainak betartása során? Ha igen, melyekkel kapcsolatban?
11. Szükség van-e közös, uniós szintű biológiai minimumszabályok és bevált gyakorlatok kifejlesztésére?
12. Érdekelné-e Önöket a létesítmények és kutatók nemzeti hitelesítésére és nyilvántartására vonatkozó olyan szabályok kidolgozása, amelyek megkönnyítenék a minták és a szakértelem európai és nemzetközi cseréjét?
13. Mit kellene tartalmazniuk a nemzeti nyilvántartó rendszereknek - anyagok, létesítmények, tevékenységek - annak biztosítására, hogy ne legyenek joghézagok, és hogy a biztonsági és felügyeleti követelmények ne károsítsák az egészségügyi, biztonsági, kutatási és ipari tevékenységeket?
14. Szükség van-e bizonyos, korlátozott számú biológiai kutató biztonsági átvilágítására? Ha igen, milyen alapon lehetne ezek körét megállapítani?
15. Szükség van-e meghatározott, korlátozott számú laboratórium, egészségügyi intézmény, gyártó létesítmény, gyógyszeripari és élelmiszer-feldolgozó létesítmény akkreditálására a biztonsági minimumszabályoknak való megfelelés alapján?
16. Egyetértenek azzal, hogy a biológiai kockázatok elemzésére szolgáló uniós kapacitást javítani kell, vagy a jelenlegi helyzetet kielégítőnek tartják?
17. Szükséges-e uniós szinten finanszírozni a közös képzéseket és a tudatosság növelését célzó kampányokat?
18. Szükség van-e arra, hogy a tagállamok és a Bizottság közösen dolgozzák ki a biztonsági szempontból különös veszélyt jelentő biológiai anyagok listáit?
19. Ha az Önök véleménye szerint minden egyes tagállamnak saját listával kellene rendelkeznie a kórokozókról, egyetértenek-e azzal, hogy a tagállamok között e kérdésben folytatott párbeszéd hasznos lehet az Önök szervezete szempontjából?
20. Elégségesnek találják-e az EU-ban a biológiai veszélyekre való felkészültség témájában jelenleg folyó kutatási tevékenységek szintjét? Mely kutatási tevékenységeknek kellene elsőbbséget biztosítani?
21. A biológiai anyagokkal kapcsolatos kutatások állami és magánforrásokból történő finanszírozásához feltételül kellene-e szabni a biológiai normáknak való megfelelést?
22. Egyetértenek-e Önök azzal, hogy a kettős felhasználású, érzékeny kutatások esetében olyan közzétételi eljárást kellene alkalmazni, amely keretében ezek eredményeit két változatban tennék közzé:
- egy nyilvánosságnak szánt (érzékeny tartalom nélküli) változatban, illetve
- egy korlátozott, az érzékeny részeket is tartalmazó változatban, amelyhez csak az biológia területén tevékenykedő érintettek köre férhetne hozzá?
23. Segíthetné-e az EBH az állami finanszírozású kutatásokra vonatkozó, a biológiai védelemmel és biológiai biztonsággal kapcsolatos iránymutatások kifejlesztését?
24. Részét képezzék-e a biológiai normákkal és bevált gyakorlatokkal foglalkozó kötelező egyetemi kurzusok az élettudományokkal kapcsolatos területek egyetemi tantervének?
25. Kötelezni kellene-e az élettudományok kutatóit szakmai magatartási kódex elfogadására?
26. A fent említett szakmai magatartási kódexet uniós szinten kellene-e kidolgozni? Ha igen, ki végezze el ezt a feladatot?
27. Minden egyes tagállam függ a többi tagállam biológiai veszélyekre való felkészültségétől. Ennek figyelembe vételével szükséges-e az Európai Unión és a tagállamokon belüli, jelenleg meglévő előrejelző mechanizmusokat tovább igazítani? Ha igen, milyen tekintetben?
28. Hogyan tudná az EU a nemzeti szinten, illetve a NATO, a G7 és a WHO szintjén meglévő különböző kezdeményezéseket koordinálni annak érdekében, hogy növelje az EU intézkedéseinek általános összehangoltságát és eredményességét?
29. Önök szerint erősíteni kell-e uniós szinten a meglévő előrejelző- és felderítő kapacitás összehangolását, valamint a biológiai veszélyekre való felkészültség bevált gyakorlatainak cseréjét ?
30. Megvizsgálja-e az EU az élő és veszélyes anyagok felderítésére szolgáló vizsgálati eszközökkel kapcsolatos uniós kapacitás kifejlesztésének lehetőségét?
31. Kellene-e javítani az illetékes hatóságok és ügynökségek uniós szintű együttműködését? Ha igen, hogyan?
32. A rendszeres gyakorlatok és képzések megfelelő megközelítését jelentik-e a biológiai veszélyekre való felkészültségnek, vagy további más intézkedéseket is kellene foganatosítani?
33. Egyetértenek-e Önök azzal, hogy európai szintű kapacitás kiépítésére van szükség az egészségügyi ellenintézkedések, köztük a vakcinák és kórmegelőző eszközök fejlesztésére?
34. Egyetértenek-e Önök azzal, hogy az állategészségügyben már létező, közösségi finanszírozású, korlátozott uniós szolidaritási készletek jelentenék az előrelépést?
35. Elégségesek-e a már érvényben lévő intézkedések, például az antigén- és vakcinabankok, illetve reagensbankok?

kapcsolatos linkek: vegyifegyverek