|
A 15-24 éves korosztályban történt mérgezések személyi okai dr. Csengődy Krisztina Méreg: csekély mennyiségben is egészségkárosodást előidéző anyag.
1. BEVEZETÉS, CÉL MEGHATÁROZÁSA Jelen összefoglaló célja a 15-24 éves korosztály körében történt mérgezési esetek személyi okainak vizsgálata. Akkor tudunk az esetek hátterével foglalkozni, ha részletes adatok állnak rendelkezésünkre, ezen adatok elemzése teremt lehetőséget további következtetésekre. 2. ADATGYŰJTÉS Adatgyűjtéshez az Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatához (OKBI ETTSZ) beérkezett adatokat használtuk fel. A 2000. évi XXV., a kémiai biztonságról szóló törvény előírja a Magyarországon történt mérgezési esetekkel kapcsolatos kötelező bejelentést, melyet az egészségügyi ellátó intézmények (kórházak, rendelők) az erre a célra rendszeresített „Egészségügyi ellátás mérgezési esetbejelentése” című adatlapon küldenek meg az ETTSZ-nek. Az ETTSZ a fenti törvény, a 44/2000 (XII.27.) EüM rendelet és az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) előírásai (Jelentés az emberi mérgezési esetekről) alapján dolgozza fel a kapott adatokat. Az ETTSZ az általa évente készített összefoglaló jelentést további felhasználásra megküldi a Központi Statisztikai Hivatalnak. Olyan részletességgel osztályozott adatok, melyek megfelelnek jelen összefoglaló céljainak, a fenti rendszerben 2001 óta állnak rendelkezésre. Az ETTSZ a mérgezési esetek feldolgozásán túl napi 24 órás ügyeleti szolgálatban lát el toxikológiai információszolgáltatást: minden egyes eset ügyeleti naplóban kerül rögzítésre. Ezen esetek a bejelentett mérgezési esetekhez hasonló kategorizálást jelentő száraz adatokon túl egy-egy „kis történetet” adnak a képhez – erre a későbbiekben utalni fogunk. Jelen összefoglalónkban a 2001-től 2006-ig terjedő, 6 évet átfogó időszak vizsgálatát végeztük el. A fentiekben leírt adatforrások többféle csoportosítást tesznek lehetővé: a 15-24 éves korcsoporthoz való tartozás eleve szűkíti a vizsgált kört, ezen túlmenően további lehetőség áll rendelkezésre a további elemzésre mérgezést okozó anyagok típusai, a nemek, a mérgezés bekövetkezésének helye (megye), a mérgezés ideje, mérgezés típusa (véletlen, suicid, foglalkozási mérgezés), és a mérgezés kimenetele (gyógyult, maradandó károsodással járó, halállal végződő) szerint. A következőkben kitérünk a mérgező anyagok csoportjainak vizsgálatára, a nemek arányára, a mérgezés idejére (szezonalitás), a mérgezés típusára is. Szót kell ejtenünk a mérgezések kimeneteléről is, hiszen több esetben sajnos halállal végződtek a 15-24 éves fiatalok találkozásai különféle mérgező hatású anyagokkal. 3. ADATOK Tekintsük át azokat a csoportokat, melyeket a mérgezést okozó anyagok alkotnak tulajdonságaik, eredetük alapján. A fentiekben vázolt adatfeldolgozás a következő kategóriák szerint történik. a.) Gyógyszerek típusok szerint:
A gyógyszermérgezések jelentőségét minden kétséget kizáróan a nagy esetszám adja. A véletlenül bekövetkezett gyógyszermérgezéseket áttekintve feltűnik az esetek számának emelkedő tendenciája. (2001-ben 57, míg 2006-ban 274 eset; átlagosan évi 1 haláleset előfordulásával!). A mérgezést leggyakrabban okozó gyógyszertípusok a hypnotica, sedativa és antiepileptica csoportját alkotják. Ezek adják a véletlen gyógyszermérgezések közel felét. Külön kategóriát jelentenek a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztását követő mérgezések. A 15-24 éves korosztályban ezen mérgezések száma is egyértelműen növekszik a véletlen gyógyszermérgezések mintegy 20 %-át alkotva. A 15-24 éves korosztály körében mérgező anyag segítségével elkövetett öngyilkossági kísérletek elsősorban a gyógyszerek használatához kötődnek. A vizsgált 6 év tekintetében évente „átlagosan” 3 alkalommal végződtek halállal a fiatalok által gyógyszerrel elkövetett suicid kísérletek. 3.a) táblázat: Gyógyszerrel történt suicid mérgezések a 15-24 évesek körében
(Zárójelben a halálos esetek száma.) Annak ellenére, hogy egy világosan látható maximumot követően csökken a gyógyszerrel elkövetett suicid kísérletek száma, a 2006-ban detektált szám még mindig megdöbbentően magas. Tekintsük át, mely gyógyszercsoportok mutatják a legnagyobb esetszámot! Adataink azt mutatják, hogy „toronymagasan” vezet a Hypnotica, sedativa, antiepileptica hatóanyagokat tartalmazó csoport az esetek mintegy felét adva. (Vö. a véletlen gyógyszermérgezésekkel.) A következő, az összes suicid gyógyszermérgezések körülbelül negyedét az Egyéb gyógyszerek kategóriája jelenti. A fenti táblázatban a zárójelekben jelzett összesen 18 halálesetből 14-et az előbb leírt két gyógyszercsoporttal elkövetett mérgezések okozták. Alkohol és gyógyszerek együttes használata öngyilkosság elkövetésekor a hat vizsgált év átlagában évi mintegy 130-szor fordult elő. Megjegyzendő, hogy ezek egyike sem végződött halállal. b.) Ipari és háztartási szerek Típusok:
A gyógyszerek által okozott mérgezéseknél nagyságrenddel kisebb mennyiségben találkozunk az ipari és háztartási szerekkel a mérgezések hátterében. Az ipari és háztartási szerekkel okozott mérgezések viszonylag egyenletesen megoszlanak a fenti kategóriák között, kiemelendők azonban a gázok által okozott mérgezések. Ezek az esetek legnagyobb részében szén-monoxid mérgezések voltak, kétszer halált is okoztak. A véletlen mérgezések mennyiségének körülbelül egyharmadát-felét kitevő mértékben fordulnak a 15-24 évesek ipari és háztartási szerekhez suicid szándékkal. Ez a legtöbbször a hypo-t jelenti, ami mára már elfeledettnek hitt, ám stabilan jelenlévő módszert jelent. (Évi átlagban 8 eset.) Ebben a csoportban megemlítendő még a szerves oldószerek fogyasztása, mely igen súlyos állapotot idézhet elő. c.) Növényvédő- és termésnövelő szerek, irtószerek Típusok:
Alapvető tudnivaló a növényvédő- és irtószerekről, hogy élő szervezetek elpusztítására használt szerek tartoznak ide, tehát mindenképpen erős mérgeket jelentenek. Véletlen mérgezések a 15-24 éves korosztály körében ritkán fordulnak elő: a 2001-től 2006-ig terjedő időszakban évente átlagosan 4 esetben jelentették ilyen esetet. Az adatok azt mutatják, hogy ezen mérgezések között minden alkalommal szerepeltek szerves foszforsav-észter hatóanyagú növényvédőszerek, ezek mindig orvosi ellátást igényelnek. Érdekes megjegyezni, hogy a kisgyermekeket (0-14 éves korcsoportok tagjai) körülbelül ennél tízszer gyakrabban ér véletlen növényvédőszer- illetve irtószer-mérgezés (lásd véralvadásgátló hatóanyagú rágcsálóirtó)! Némileg más a helyzet az öngyilkossági szándékkal elfogyasztott növényvédőszerekkel. Ezekkel három-négyszer olyan gyakran találkozunk, mint a véletlenül előforduló mérgezésekkel. Suicid szándékkal legtöbbször szintén szerves foszforsav-észtereket használnak, ez már halált is okozott a vizsgált korosztályban. d.) Gombák Csekély mennyiségben fordul elő a 15-24 évesek körében gombamérgezés (évi átlagban 10 eset), ám az esetek alacsony száma nem jelenti azt, hogy nem kell jelentőséget tulajdonítanunk ennek a csoportnak: számos, hazánkban található „nem ehető” gomba halálos mérgezést is okozhat. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet és a magyar egészségügyi ellátó intézményhálózat igen komoly figyelmet fordít a gombamérgezések megelőzésére. Noha a rendelkezésre álló adatok mennyisége olyan alacsony, hogy további elemzést nem tesz lehetővé, mégis feltételezhető, hogy a gombamérgezések hátterében nincs suicid szándék… e.) Mérgező növények Évi kb. 20 esetben fordul elő a vizsgált korosztály körében mérgező növényekkel okozott mérgezés. A mérgezési esetbejelentések rendszerint nem térnek ki a mérgezést okozó növényfajra, ezért itt az ETTSZ ügyeleti naplójában rögzített adatokhoz fordulunk, melyek azt mutatják, hogy megemlítendő mennyiségben fordultak elő csattanó maszlaggal, angyaltrombitával és trombitavirággal történt mérgezések az elmúlt években – több alkalommal is csoportos mérgezés formájában, azaz 4-5-6 fiatalt egyszerre ért mérgezés. Az előbb kiemelt növények, illetőleg a belőlük készített főzetek tudatmódosító hatása áll a fentiek hátterében. f.) Alkohol Orvosi ellátást igénylő esetekről van szó ebben a csoportban, az esetek évi átlagos mennyisége 200, ez enyhén hullámzó tendenciát mutat az évek során. A mérgezési esetek bejelentése során szemünk elé kerülő adatok azt mutatják, hogy legtöbbször tömény alkohol fogyasztása során kerülnek különféle toxikológiai osztályokra az orvosi segítségre szoruló fiatalok. Általában elmondható, hogy a felnőttek korcsoportjaival történő összevetésben a fiatalok korosztálya egyre többször kap alkoholmérgezés miatt orvosi ellátást! g.) Kábítószerek Típusok:
A mérgezések speciális csoportját jelentő anyagok, melyek társadalmi jelentősége bőségesen meghaladja ezen összefoglaló kereteit. 3. g.) táblázat: Kábítószer használatának következményeként kifejlődött mérgezések
(Zárójelben a halálos esetek száma.) Tudnunk kell, hogy ezek azok az esetek, melyek orvosi ellátásra kerültek, így az egészségügyi ellátó intézmények mérgezési esetbejelentő lapot küldtek az ETTSZ-nek. Egyéb források szerint ennél vélhetően jóval magasabb a kábítószerrel történt mérgezések száma. Kábítószerek használata során nem értelmezhető teljesen tisztán a véletlen és suicid kategória a mérgezés típusának elemzésekor, a rendelkezésre álló adatok sem nyújtanak ebben támpontot a vizsgálatokhoz. A többi korcsoportban előforduló kábítószer-mérgezések száma azt mutatja, hogy a 15-24 évesek korcsoportja a leginkább veszélyeztetett, őket követi a 25-34 éves korosztály, majd a többi felnőtt csoport, már jelentősen kisebb esetszámmal. Ne feledkezzünk meg a kicsikről sem: a „feltörekvő” korosztály (5-14 évesek) évi 6-7 alkalommal kerül orvoshoz kábítószerrel történt mérgezés miatt! Nagyon fontos észrevenni, hogy az opiát-típusú anyagok igen nagy arányban felelősek a fogyasztó haláláért. A vizsgált hat év alatt egyre több kannabisz- és amfetamin-típusú anyaggal fordult elő komoly mérgezés. h.) Szipuzás Típusok:
Viszonylag stabil mennyiségben előforduló mérgezések körét alkotják: átlagosan évi 10 esetben kerülnek orvoshoz a szerves oldószerek gőzeit inhaláló fiatalok. A rendelkezésre álló adatok szerint halálos eset nem fordult elő a szipuzás következtében. 4. SZEZONALITÁS, NEMEK, MÉRGEZÉS HELYE A fent részletezett anyagcsoportokkal történt mérgezések közül a növényvédő és termésnövelő szerekkel, gombamérgezésekkel és növényekkel történt mérgezések mutatnak szezonalitást: tavasztól őszig találkozunk velük. Szén-monoxid mérgezések rendszerint a szüreti és a fűtési szezonhoz köthetők. Az előfordulás helyének elemzése egyelőre nem releváns a mérgezési esetek bejelentését illető fegyelem megyénkénti eltérő mértéke miatt. Nem mutat érdemi különbséget a nemek közti különbség a mérgezések tekintetében. 5. KÖVETKEZTETÉSEK A 3. pontban leírtakat némileg átcsoportosítva válasszuk külön a véletlen és az öngyilkossági szándékkal történt mérgezéseket, így keresve összefüggést az esetek között. A 15-24 évesek korosztályát, a gyermekek és fiatal felnőttek korosztályát ugyanaz az égető kíváncsiság hajtja előre, mely tulajdonság már a kicsi gyermekeknek is sajátja, ám a kicsikkel ellentétben az ifjak már sok tapasztalattal, kialakult veszélyérzettel rendelkeznek. Természetes igényük a dolgok felfedezése, megtapasztalása. Sokat jelent számukra a baráti (rokoni) társaság, a közösség, melynek tagjai. A felnőtt- és a gyermeki lét „hullámzó” határán néha felnőttes felelősséggel viselkednek, néha gyermeki önfeledtséggel vetik magukat a világ dolgaiba. Sokszor tárgyi tudásuk még nem olyan mértékű, mint a felnőtteké, sokszor érzelmi és indulati hullámok lendítik őket előre. Természetes viselkedés részükről a felnőtt-társadalom elutasítása, a felnőtt-minták elvetése, nem tagadható azonban, hogy igen sokszor – akár nem is tudatosan – környezetük felnőtt mintáit követik, még akkor is, ha némileg a maguk szája íze szerint módosítják azokat. Nézzük meg, az előző általános gondolatok hogyan alkalmazhatók a véletlen gyógyszermérgezésekre! Figyeljük meg, hogy milyen hatással van a magyarországi gyógyszerfogyasztási szokásokkal a felnőttek társadalma az ifjakra (10 millió lakos évi 300 millió doboz gyógyszert fogyaszt!)! Amennyiben a felnőtt mintát követik, nem is csoda a rengeteg véletlenül bekövetkező gyógyszermérgezés – nem is beszélve a házi patikákban, otthon kéznél lévő gyógyszerek nagy mennyiségéről. Az elemzések azt mutatják, hogy számos nyugtatót, altatót találunk a mérgezést okozó szerek között, talán nem véletlen, hogy szinte minden családban napi rendszerességgel előkerülnek ezek a gyógyszerek. Külön kiemeltük a gyógyszerek (általában nyugtatók) és alkohol együttes fogyasztásából kialakuló mérgezéseket. Ezeket a kombinációkat az ifjak a két szer egymást erősítő hatása miatt alkalmazzák: sokszor csupán kíváncsiságból, néha anyagi megfontolásból (olcsón „utazni”), sokszor jól bevált módszerként. Bevallottan öngyilkossági szándékkal gyakran nyúlnak különböző gyógyszerekhez a 15-24 éves korosztály tagjai. Köztudott, hogy az öngyilkossági kísérletek döntő többsége egyfajta segítségért való kiáltásként értelmezendő, legtöbbször nem valódi halálvágy hajtja az elkövetőt – ezt a gyógyszerrel történt suicid esetek és az ezek során előfordult halálesetek aránya nyilvánvalóan mutatja (lásd 1. táblázat). Mégsem léphetjük át ezt a kérdést nyugodt szívvel, hiszen minden öngyilkosságot fontolgató vagy megpróbáló fiatal ember komoly lelki válsággal küzd, melyhez nem talál segítséget. Sajnos, nagyon rossz példát mutatnak az idősebb korosztályok: szintén közismert, hogy Magyarország a világelsők között van öngyilkosságok tekintetében. Nem elhanyagolható az sem, hogy szinte bárki könnyen és gyorsan hozzájuthat akár családi vagy ismerősi körben olyan mennyiségű és minőségű gyógyszerekhez, melyeket suidid szándékához felhasználhat. Az alkohol használata – az adatok szerint – sokszor „bátorságot” ad a suicidumhoz, ez áll a gyógyszerrel és alkohollal egyidejűleg elkövetett esetek hátterében. Az ipari és háztartási szerekkel történt véletlen mérgezések egyharmadát szén-monoxid okozza. Ezek a mérgezések nem specifikusak a 15-24 éves korosztályra nézve, rendszerint több generációt, több családtagot ér mérgezés a korszerűtlen vagy hibásan működő fűtés miatt. Az öngyilkossági szándékkal bekövetkezett mérgezések köréből kiemelhető a hypónak, mint „tradicionálisan” használt szernek az alkalmazása, erről és a mintakövetésről az előbbiekben már szót ejtettünk. Az ifjak korosztálya – a korcsoporti elemzéseket áttekintve – a növényvédő és termésnövelő szerekkel történt mérgezéseket illetően „védettnek” tekinthető. Véletlen mérgezések elsősorban a 0-14 éves korosztályt érik, és noha általában az aktív korúak, a felnőttek dolgoznak ezekkel az anyagokkal, őket viszonylag kevés esetben éri mérgezés, míg a legkevesebb ilyen eset az ifjak körében fordul elő. Háttérben az állhat, hogy a növényvédő szerekkel való munkákat nem elsősorban a fiatalok végzik. Más a helyzet az öngyilkosságokkal: kisgyermekek körében ez gyakorlatilag nem fordul elő, az idősebb, aktív korosztály tagjai nem egyszer a növényvédő szereket választják suicid szándék esetén. Erre nyilván tapasztalatuk sarkallja őket, tehát a fiatalok (15-24 évesek) ebből a körből is kiesnek. Tény, hogy azokban az esetekben, amikor az ifjak növényvédő szer használatával igyekeztek véget vetni életüknek, az igen súlyos hatásokat okozó szerek álltak előtérben. Úgy tűnik tehát, hogy előzetesen tájékozódtak a rendelkezésükre álló szerek tulajdonságai felől. A gombák és egyéb mérgező növények által okozott mérgezések hátterében az – egyébként felnőttekre is jellemző – felelőtlen magatartás áll: a gombákkal kapcsolatos ismeretek hiánya, a túlzott magabiztosság, és esetleg a hiszékenység. Köztudottak kéne lennie, hogy előzetes gomba-szakértői vizsgálat nélkül nem szabad nem termesztőtől származó gombát fogyasztani. A mérgező növényekkel kapcsolatosan nem lehet elégszer hangsúlyozni a tudatmódosító hatás kedvéért fogyasztott növényekkel kapcsolatos ismereteket. Több olyan példát is láttunk az ETTSZ ügyeletén, hogy kisebb-nagyobb csapat fiatal esett áldozatul a kíváncsiságnak, kalandvágynak, amikor kirándulások során kipróbálták a csattanó maszlag hatását. Az alkohol fogyasztásával kapcsolatosan szinte lehetetlen újat mondani. Az ifjak előtt megingathatatlan példaként áll, hogy „iszunk, ha bánatunk van, iszunk, ha örülünk”. És – tegyük hozzá – számos más esetben is… Egészen döbbenetes, hogy a kisebbek korcsoportjában is milyen sok gyermek kerül orvoshoz akut alkoholmérgezés miatt. Az ifjak alkoholfogyasztásának hátterében az előzőekben említetteken kívül állhat még a saját határok próbálgatása, a helytelen útra terelődött problémamegoldás, a társaság hatása, rossz családi példa, stb. stb. Az egyéni felelősséget nem megkerülve ne feledkezzünk meg a média és a reklámok hatásairól sem, melyeknek ez a korosztály kiemelten fontos célpontja a még nem teljesen stabilan kialakult, tehát befolyásolható saját értékrendje és potenciális vásárlóereje miatt. Vessünk néhány pillantást a kábítószerekre! A 3.g.) táblázat világosan tárja elénk a rendelkezésünkre álló adatokat. Ne feledjük, hogy rengeteg „rejtve” maradt esettel is kalkulálnunk kell. Az opiát csoport tagjai szinte látenciaidő nélkül súlyos addikciót alakítanak ki, már önmagában ez is épp elég ijesztő hatás. Ám látható az az arány, ami az orvoshoz kerülők és az opiát-típusú kábítószerek által okozott halálesetek magas számát mutatja. Egyre nagyobb mennyiségben okoz akut mérgezést többféle „könnyű” drog is. Az okok vizsgálata messzire vezet: a leginkább kézenfekvő okok közé tartoznak az életkori sajátosságok, a társadalmi hatások, a drogok elérhetősége. Igen érdekes lenne nyomon követni a mai 15-24 éves korosztályt a későbbiek során: mennyiben változnak a kábítószerfogyasztási szokásaik az évek előrehaladtával. Valóban kisebb a kábítószerfogyasztás előfordulása az idősebb korcsoportokban – mint ahogy ezt a ma rendelkezésre álló adatok mutatják? A szipuzást a mérgezési esetekről készült elemzés külön kategóriaként tartja számon, ám ez is egyfajta kábítószer-használatnak tekinthető. Általában olcsóbban lehet elérni, mint az előző csoportban lévő szereket, az ifjak körében talán nem is számít olyan „elegánsnak”. 6. PREVENCIÓ LEHETŐSÉGEI Tekintsük át néhány gondolat erejéig, mivel segíthetünk az ifjak korosztályán – talán saját magunk helyzetét is jobbá téve, hogy minél kevesebb mérgezés forduljon elő.
|
Országos Kémiai
Biztonsági Intézet
Keresés
Intézetünk
Kiadványok
Biztonsági kártyák
Rendezvények
Információk
Kapcsolat
Bejelentkezés
