|
There are no translations available. XVII. Primer Prevenciós Fórum
Az egészségkárosító szenvedélyek megelőzése
Jelentkezési lap letöltés
Program 2010 letöltés
ELŐADÁSOK
Prof. Dr. Ádány Róza: Szociokulturális különbségek a magyar lakosság egészségmagatartásában Prof. Dr. Fürst Zsuzsanna: A tudatmódosító szerek farmakológiai tulajdonságai Dr. Topolánszky Ákos: Az egészségkárosító szenvedélyek megelőzése Prof. Dr. Tompa Anna: A káros szenvedélyek és az agresszív magatartás globalizációja Prof. Dr. Pucsok József: Táplálék kiegészítők és a szteroidok Demjén Tibor: A dohányzás primer prevenciója gyermekkorban Dr. Gerevich József: Ön és közveszélyes magatartásformák Dr. Martos Éva: STOP SÓ - Nemzeti Sócsökkentő Program Dr. Túry Ferenc: A média Szerepe az egészségzavarok kialakulásában Prof. Dr. Halmy László: Az evés mint szenvedély Tombor Ildikó: A dohányzás elterjedtsége a magyar felnőtt lakosság körében Dr. Forrai Judit: A szóakoztatóipar és a prostitúció szereplőinek káros szenvedélyei Baraczka Krisztina: Személyiség - függőség Dr. Végh Erzsébet: Budapesti óvodások passzív dohányzási prevalenciája 2009 Héthelyi B. Éva: „IN VINO VERITAS” tanulmány a kulturált, egészséges borfogyasztásért DR. Ongrádi József: A marihuána és retrovírus együttes káros hatása természetes ölősejtekre Dr. Major Jenő: A dohányzás, mint a lakossági mutagén terhelés egyik tényezője Pénzes Melinda: Budapesti és nagyvárosi serdülők dohányzással kapcsolatos ismeretei Erdős Csaba: A gyermekkori passzív dohányzás, mint egészséget veszélyeztető tényező Fodor Zoltán: A dohányzás hatása az immunreaktivitásra Dr. Lugasi Andrea: Étrend-kiegészítők és testtömeg-csökkentés – ígéretek, remények és a valóság Kocsis Zsuzsa: A dohányfüst toxikus hatásának mérséklése in vitro vizsgálatok tükrében
Szociokulturális különbségek a magyar lakosság egészségmagatartásában Szerzők: Hazánk (és az Európai Unió) számban legjelentősebb kisebbsége a Roma populáció. A társadalmi-gazdasági mutatók egyértelműen jelzik a Roma népesség halmozottan hátrányos helyzetét, bár a nyilvántartások erre közvetlen adatot nem szolgáltatnak. 2004-ben egészségmagatartás vizsgálatot végezve összehasonlítottuk a telepszerű körülmények között élő és az általános népesség egészségi állapotát, az adatokat a 2003-ban lezajlott Országos Lakossági Egészségfelmérés adataival vetettük össze. A telepszerű körülmények között élő 44 évnél idősebbek 10%-kal nagyobb gyakorisággal minősítették egészségi állapotukat „rossznak”, vagy „nagyon rossznak”, mint az általános populáció alsó jövedelmi szintjén élők. Az egészségügyi ellátások igénybevétele során diszkriminációt vélelmezett a telepszerű körülmények között élők 35%-a, valamint az általános populáció 4,4%-a. A telepszerű körülmények között élők körében a „sokat”, vagy „nagyon sokat” tehet az egészségéért válaszok gyakorisága 13–15%-al alacsonyabb, a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás prevalenciája 1,5–3-szor nagyobb, mint az általános populáció alsó jövedelmi szintjén élők körében. A telepszerű körülmények között élők egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja a társadalmi-gazdasági helyzetükből adódó hátrány, melynek kezelése elengedhetetlen; ezen kívül szükség van speciális, célzott egészségfejlesztési programok megvalósítására is. A tudatmódosító szerek farmakológiai tulajdonságai A tudatmódosító szerek (kábítószerek, pszichotrop szerek) közös tulajdonsága, hogy olyan különleges hajtóerővel („drive”) bírnak, amellyel mentálisan többé-kevésbé egészséges személyeket rákényszerítenek arra, hogy a valóság elől „kémiai vakációra” menjenek, ilyen szerekkel éljenek. Farmakológiai szempontból legfontosabb hatásuk – az eufória, kábulat, bódulat – következménye az abúzus (visszaélés, nem orvosi előírásra alkalmazás), majd a függőség kialakulása.
Az egészségkárosító szenvedélyek megelőzése A drogmegelőzés szemléleti kerete az elmúlt évtizedben a korábban meghatározó jelentőségű, elsősorban probléma fókuszúnak tekinthető klasszikus, Caplantól (1964) származó teoretikus keretből egyre inkább egy célcsoport fókuszú, ugyanakkor a színterek jelentőségét is figyelembe vevő kategorizáció irányába tolódik el. A drogmegelőzési programok (egyre inkább az egészségfejlesztés gondolati rendszerében elhelyezve magát) elsősorban a 2000-es évek elejétől fejlődtek számukban, a színterekre is specializálódó módon, s mindenekelőtt az iskola világában lettek az egészségmagatartást is már befolyásolni képes módon elérhetővé. Kutatási eredményekre támaszkodva megállapítható, hogy mára az iskolák 90%-a rendelkezik valamilyen prevenciós/egészségfejlesztési tapasztalattal (Paksi B., Felvinczi K., Schmidt A., 2005). Ebben az időszakban – támogatáspolitikai okokból is – a leggyakrabban interveniált problémamagatartás az illegális szerfogyasztás volt, ezt követte gyakoriságban lemaradva a legális szerhasználat, majd a táplálkozás, a mentális-, illetve testi higiéné. A szakmai elvárásokkal, és részben a finanszírozói akarattal szemben csak kis mértékben látszik elmozdulás a javallott integrált prevenciós beavatkozási szemlélet irányába. A 2000-es évek közepétől a források jelentős csökkenése okán a szolgáltatók a korábbi táguló piacon a fennmaradásért kezdtek küzdeni, kapacitásaik jelentősen beszűkültek, illetve tevékenységüket új források irányába csoportosították át.
A káros szenvedélyek és az agresszív magatartás globalizációja A civilizáció minden lehetőséget megteremtett arra, hogy az ember a legjobb és leghasznosabb módon kamatoztassa képességeit. A higiénés körülmények optimalizálása, a fertőző betegségek leküzdése és gyógyítása lehetővé tette a várható élettartam megduplázódását. Ugyanakkor a fogyasztás emelkedése új betegségek járványos elterjedéséhez vezetett. Tömegesen jelentek meg a krónikus nem fertőző betegségek, amelyek főleg a magas kalória fogyasztású országokra vált jellemzővé. A társadalom egyik legfontosabb működési feltétele, az emberek által, a történelmi fejlődés során kialakított viselkedési normákhoz történő alkalmazkodás. Ennek jegyében szocializálódnak a gyermekek, tanulják meg azt, hogy miként illeszkedjenek be a család, az óvoda, vagy az iskolai közösségbe, majd felnőttként a munkamegosztásba. A javak egyenlőtlen elosztása feszültségeket támaszt az emberek és az országok között, ami általánosan emeli az agresszió szintjét. A bűnözés is fokozódik, ami nem kíméli a gyermekeket sem. Egyre több gyermek válik agresszív bűncselekmény, vagy pedofilia áldozatává. A világon kb. 800 millió ember éhezik és évente 2,5 millió gyermek hal meg az éhezés és az alacsony kalória bevitel miatt. A civilizált világ a krónikus nem fertőző betegségekben, depresszióban ,kardiovaszkuláris és rákos betegségekben szenved, a fejlődő világban pedig pusztít az AIDS, a TBC és a malária, különösen Afrikában és Ázsiában. Az emberek közötti gazdasági egyenlőtlenségek feszültségekhez, migrációhoz és a bűnözés, az agresszió terjedéséhez vezet. A káros szenvedélyek divatja meghozza a maga áldozatait, különösen a fiatalok körében, főleg a dohányzás, drog és az alkoholizmus rohamos terjedése tovább fokozza az agresszív viselkedés globalizációját, amit a médiában látható minták követése súlyosbít, főleg a gyermekek körében. Ezen negatív tendenciák ellen széles társadalmi és szakmai összefogás szükséges, különösen az egészségnevelés terén dolgozó szakemberek körében, hogy képesek legyünk a jövő generációt megvédeni az önpusztító magatartásformák népegészségügyi következményeitől. A fiatalok nem képesek megfelelő megoldásokat találni a társadalmi egyenlőtlenségek feloldására, ezért az önpusztító életformát egyre fiatalabb korban választják. A fejlődő országok fiatalsága még intenzívebben van kitéve a dohányzás és az alkohol terjedésének, mint a fejlett országok fiatalsága, mert a társadalmi védekezés és az oktatás elmaradottabb, mint a fejlett világban.
Táplálék kiegészítők és a szteroidok Hazai és nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy a forgalomban lévő egyes táplálék kiegészítők anabolikus androgén szteroidokat illetve pro hormonokat tartalmazhatnak. A nemzetközi doppingellenőrző laboratórium adatai szerint a szteroidokra pozitív minták 25,8 %a-a Hollandiából, 22,7%-a Ausztriából, 19,8%-a Angliából és 18,8%-a az Amerikai Egyesült Államokból származott. Gyakran előfordult, hogy a versenysportban alkalmazott táplálék kiegészítők fogyasztása miatt a doppingvizsgálatok során a MOB által tiltott anyagokat
A dohányzás primer prevenciója gyermekkorban Szerzők: Az egymást követő generációkban a dohányzás egyre fiatalabb korban történő kipróbálása miatt, már az óvodáskorúak számára is szükséges a megelőzési programokhoz történő hozzáférés. A primer prevenciós programok kidolgozásánál figyelembe kell venni a gyermekek, fiatalok életkori sajátosságait. A hazai és nemzetközi irodalom ismeretében kialakított, egyéni és csoportszinten is hatásos egészségkommunikációt, ismeretbővülést támogató, valamint megküzdési mechanizmusokat fejlesztő programra van szükség. Nemcsak az a fontos, hogy a programok térítésmentesen és minél szélesebb körben álljanak rendelkezésre, hanem a kultúrába, a megvalósítás közegébe történő beilleszthetőségre is törekedni kell.
Ön és közveszélyes magatartásformák Vincent van Gogh festőművész egyike azoknak a személyeknek, akiknek az életéből kiragadott események jól illusztrálják témánkat. Van Gogh Gauguin-nel való barátsága súlyos konfliktusba torkollott, amely gyilkos indulatokat hívott elő belőle. De ahelyett, hogy megölte volna barátját, ezeket az indulatokat önmaga ellen fordította és levágta egyik fülét. A példa jól mutatja az ön- és közveszélyes viselkedés természetét; a mások ellen irányuló indulat – egyfajta bumeráng-effektus révén – befelé fordulhat. Az ön-destruktivitás lehet szándékos (manifeszt) és tudattalan. Utóbbiak között a veszélykereső viselkedés olyan példáival állunk szemben, amelyek nem sorolhatók semmilyen betegség-kategóriába, viszont megnövelik a balesetek, korai halál valószínűségét. Az extrém sportok és játékok hívei tartoznak ide: azok, akik siklórepüléssel, sziklamászással, ejtőernyőzéssel, bungee jumpinggal és más, veszélyes sportokkal foglalkoznak, túlélő táborokban élnek vagy orosz rulettet játszanak. Náluk a veszélykeresés egyfajta személyiségvonás, amely az élet előre haladásával a legkülönbözőbb formákban nyilvánulhat meg. Nem ritkán tapasztaljuk, hogy a kábítószer-fogyasztó a kábítószer elhagyását követően valamilyen veszélyes sportot űz (egy ketamin-fogyasztó állatorvos abbahagyta a ketamin használatát és elment sziklamászónak) és fordítva: egy szenvedélyes motoros akkor lőtte be magát először heroinnal, amikor ellopták tőle a motorját. A kriminális, mások megsértésére irányuló bűnelkövető viselkedés elsősorban a magas vonás-agressziót mutató személyeknél alakul ki. Ezeknél a személyeknél gyakran antiszociális személyiségzavar alakul ki. Az e zavart mutatók mások manipulálásán keresztül tesznek szert előnyökre, miközben az így okozott fájdalom, szenvedés, veszteség vagy kár semmilyen morális felelősségérzetet nem vált ki belőlük. Az egyik leghíresebb példa az antiszociális személyiségzavarra Charles Manson, aki 1969-ben kilenc ember meggyilkolására vette rá híveit. Egy nemrégiben készült interjúban Manson így nyilatkozott: „Abban a korban voltam őrült, amikor ez még jelentett valamit”. Az ön- és közveszélyes viselkedésformák – hasonlóan más kóros viselkedésmintákhoz – a személyiségfejlődés során bontakoznak ki különböző szocializációs tényezők hatása alatt. A rizikó- és protektív tényezők arányán múlik, hogy az ön-destruktivitás vagy a hetero-agresszivitás milyen mértékűvé válik. A személyiség megfelelő stabilitása alapját képezheti az ön- és közveszélyes tendenciák megelőzésének. Van Gogh-gal kezdtük, van Gogh-gal fejezzük be. Egyik csodálatos festményének története rávilágít a személyiséget stabilizáló erők és ellenerők közötti egyensúly dinamikájára. Van Gogh üres széke című képről van szó. A szék valóban üres, mindössze a festő pipája és némi pipadohány található az ülésén. E mögött az egyszerű kép mögött rendkívül izgalmas szimbólumrendszer áll. Ahhoz, hogy ezt megértsük, néhány háttér-információra van szükségünk. Van Gogh kedvenc írója, Dickens írta egyszer: „Az öngyilkosság ellen a legjobb ellenszer a pipázás”. Van Gogh e mondat hatására kezdett el pipázni. Ez tehát a pipa jelentése. De mit jelent az üres szék? Megint Dickens a forrásunk. Amikor a mester az utolsó könyvét írta, egy grafikus járt fel hozzá, hogy az elkészült fejezetek alapján illusztrációkat készítsen. A halála napján is megjelent az illusztrátor, belépett Dickens dolgozószobájába, de a széke üres volt. Erről pontosan tudta, hogy az író már halott. Annyira megdöbbentette az üres szék látványa, hogy lerajzolta, és néhány héttel később ezt a rajzot „Dickens üres széke” címmel megjelentette egy londoni lapban. A lapot Van Gogh is olvasta és megdöbbentette a rajz. Akkoriban azt írta öccsének, hogy „mindannyiunkból csak egy üres szék marad csupán…” A kép tehát a halálról, öngyilkos fantáziákról és az önpusztító késztetéseket féken tartó erőkről szól. Azt üzeni, hogy a festő jól van, ura a helyzetnek, kontroll alatt tartja az öndestruktív késztetéseket. Hát nem ez a gyógyító orvos felelőssége is, hogy a páciens képes legyen ura lenni élete nehézségein? Irodalom
STOP SÓ - Nemzeti Sócsökkentő Program Az utóbbi években számos tudományos bizonyíték született arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban. Ez a kapcsolat mind normál, mind magas vérnyomással rendelkezőknél kimutatható. Túlsúlyos, elhízott egyéneken a sófogyasztás növekedésével hatványozottan nő a cardiovascularis kockázat. A hazai felnőtt lakosság sóbevitele több, mint háromszorosa a WHO által ajánlott 5 gramm/nap értéknek. A 2009-ben elvégzett országos reprezentatív óvodai táplálkozási felmérés eredményei azt jelzik, hogy a sóbevitel már a gyerekeknél jelentős táplálkozás-egészségügyi kockázattal bír, az átlagos sóbevitel 6,9 ±. 1,9 g azaz több mint háromszorosa a korcsoportos ajánlásnak. A sóbevitel nagy része a feldolgozott élelmiszerekből származik, de a közétkeztetésben biztosított ételek is jelentősen hozzájárulnak a lakosság túlzott beviteléhez, sőt az otthoni sózás sem hagyható figyelmen kívül. A sóbevitel 6g/nap-al történő csökkentése a vérnyomás 2-8 Hgmm-es csökkenése révén az agyvérzés okozta halálozásban 24%-os, a szívinfarktus következtében kialakuló halálozásban 18%-os csökkenés figyelhető meg, azaz hatalmas népegészségügyi jelentőséggel bír. Igy nem véletlen, hogy az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága Európai sócsökkentő keretprogramot hirdetett a lakosság egészségének javítása érdekében. A keretprogramhoz 21 tagállam mellett hazánk is csatlakozott, vállalva, hogy négy év alatt átlagosan 16%-al csökkenti a lakosság sóbevitele szempontjából meghatározó élelmiszercsoportok sótartalmát.Az Intézetünk által kidolgozásra került Nemzeti Sócsökkentő Program (STOP SÓ) főbb elemei: (1) Nemzeti szintű helyzetértékelés (2) A lakosság sóbevitelében jelentős szerepet játszó élelmiszercsoportok kiválasztása, megegyezés a sócsökkentés mértékéről, a reformuláció végrehajtása (3) Többszintű lakossági felvilágosító kampány a sóbevitel és a magas vérnyomás összefüggésére, az ajánlott sóbevitel mennyiségére és a tudatos vásárlásra koncentrálva. (4) Az érintettek részére információ átadás (5) A javasolt akciók végrehajtása, hatásosságának folyamatos monitorozása és értékelése. Figyelembe véve, hogy hazánkban a hypertonia 2,5 millió embert érint, valamint azt a tényt, hogy a szív-és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztika élén, a lakossági sóbevitel csökkentésének, a STOP SÓ program megvalósításának népegészségügyi jelentősége nem kérdéses.
A média Szerepe az egészségzavarok kialakulásában Szerzők: A média erőteljes befolyást gyakorol az egészséggel kapcsolatos értékekre és kockázatokra. A mai fogyasztói társadalomban az információátadás óriási iparággá, a média hatalommá vált. Az egészségre vonatkozó kockázatok közül a jelen áttekintés elemzi a média és az agresszív viselkedések kapcsolatát, a modelltanulás hatását az erőszakos viselkedésre, különös tekintettel a szuicidiumra. Összefoglaljuk a szexualitás és a média kapcsolatát is. Ezen túlmenően a táplálkozás és a testkép ma fokozott figyelmet kap a szaporodó evészavarok korában. Kiemeljük a fogyasztói társadalomnak a humán értékekre gyakorolt hatásait, s ezek egészségi kockázatot fokozó következményeit.
Az evés mint szenvedély Az evészavarok prevenciója közös lehet az elhízás megelőzésével. A cél nem a testsúly csökkentése, hanem a magatartás megváltoztatása legyen. Az elhízás nagyobb esélyt ad fogyasztótabletták, hashajtó, vízhajtó alkalmazására, mivel az elhízás és a bulimia együtt gyakran fordul elő. A szigorú diétázás evészavart válthat ki, amely elhízásba csaphat át. Mindkét tünet együttes közös célja a súlykontroll, a kontrollált táplálkozás és fizikai aktivitás, valamint a pozitív testkép kialakítása a megfelelő magatartás figyelembe vételével. Alapvető fontosságú, hogy célunk hosszú távú változások kitűzése legyen. Az evés- és testképzavarok pszichológiai és orvosi kezelésén túl a probléma megoldása a szociokultúrális viszonyok figyelembe vételét és megváltoztatását is igényli. A modern élet átalakította étkezési szokásainkat és a táplálkozás egészséges örömét is olykor elveszi. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a kémia fejlődése táplálékdömpinget hozott létre, amely megszüntette az étel különleges helyét és az étkezés rendjét. A rohanó világban rohanva eszünk egyéni ízektől mentes, előre gyártott ételeket, hogy tovább tudjunk rohanni. Az étel a benzinhez lett hasonló, amely lehetővé teszi a rohanást. Az étel illatát, amely alapvetően kapcsolódik az ízérzéshez, ínyünknek nincs ideje érzékelni a bennünket körülvevő benzingőzben. Évszázadok vagy évmilliók óta meglevő félelmeink az éhségtől arra késztetnek bennünket, hogy az agrárium és az élelmiszeripar többlettermelését eltüntessük magunkban, hogy az a kereskedelmi raktárkészlet helyett testünkben raktározódjék. A globalizáció elérhetetlen súlyú manökeneket, vagy zsírmentes testépítőket mutat be ideálisnak, miközben farizeus módon a következő reklámmal energia gazdag ételek és italok fogyasztására csábít. A táplálkozás nemcsak örömforrás lehet, hanem felemelő élmény is, amely könnyebbé teszi az élet továbbvitelét, a test elviselését és erőt adhat feladataink megoldásához
A hazai dohányzási szokások és a leszokás támogatásának változása az elmúlt 50 évben A hazai dohányzási szokások nagymértékben felelősek a magyar lakosság katasztrófális egészségi állapotáért. Magyarországon az elmúlt évtizedek adatai és a jelenlegi dohányzási szokások alapján feltételezhető, különösen a nők körében, hogy még évtizedekig komoly népegészségügyi feladatot jelentenek a dohányzással összefüggő megbetegedések. Elsősorban a szív és érrendszeri betegségek, a tüdőrák és a COPD. Addig, amíg a nyolcvanas években a felnőtt lakosság 33%-a dohányzott, mára ez az arány 36%-ra nőtt (férfiak:47-41%; nők:21-32%). A dohányzás visszaszorítása nemzeti feladat, a politikusok, a szakma, a média és a civilek együttműködésével érhető el csak eredmény ezen a téren. A leszokás támogatás szakmai hátterét a tüdőgondozók jelentik, 106 intézményben működik leszokás támogató rendelés. A programszerű leszokás támogatás eredményessége 30-35%, ami függ a program hosszától. Közoktatási intézmények prevenciós tevékenysége a káros szenvedélyek megelőzésében. Tendenciák, tapasztalatok, dilemmák A drog-prevenció célja a serdülőkori legitim és illegitim droghasználat arányának, (prevalenciájának), csökkentése, a legitim szerek használata kezdetének kitolása idősebb életkorra és az abúzus megelőzése. valamint a pszichoaktív szerekkel kapcsolatos információ és tudás növekedése is. E területen azonban számos olyan programmal találkozunk, melyek hatékonysága megkérdőjelezhető és amelyekre általában a programszerű lebonyolítás és/csak az ismeretátadás a jellemző. A szerző beszámol egy fővárosi kerület általános és középiskoláiban zajló programok tapasztalatairól. Ezeket elemezve körvonalazódni látszik egy holisztikus szemléletű prevenciós célkitűzés megjelenése, mely egyúttal az egészséges élet, a jobb életminőség kialakítását is jelenti.
A dohányzás elterjedtsége a magyar felnőtt lakosság körében Tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében, a dohányzás prevalenciáját becslő, országos reprezentatív felméréseket, majd összevetjük ezeket az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) felmérés eredményeivel. Az adatfelvétel személyes kérdezéssel és önkitöltős módszerrel történt 2710 fős országos reprezentatív mintán). Eredményeink szerint, a magyar felnőttek 36,1%-a dohányzik; a férfiak 40,6%-a, míg a nők 31,7%-a. Kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlen szocioökonómiai státusz és a szülők dohányzása. Eredményeink enyhe mértékű növekedést feltételeznek a dohányzás prevalenciájában, amiért a dohányzás nők körében történt emelkedése felelős. A férfiak esetében stagnálás figyelhető meg.
A szóakoztatóipar és a prostitúció szereplőinek káros szenvedélyei A szórakoztató- és a szexiparon belül a prostitúáltak káros szokásairól kevés megbízható adat áll rendelkezésre, annak ellenére, hogy köztudott több egészséget veszélyeztető faktor rontja amúgy sem stabil egészségi állapotukat. Az egészségre káros, felmerült problémákról a szociológia módszereken kívül (kérdőív, interjú, önvallomás stb. narratív módszereken kívül), demográfiai adatok, valamint diagnosztikai eljárások is rendelkezésre állnak állításunk bizonyítására. A kapott adatok értékelése után párhuzamot vonhatunk a több kontinensen készült prostitúcióba és emberkereskedésben részt vett áldozatok egészségügyi és különböző szerhasználati állapotáról, kiváltó okairól és következményeiről. Személyiség - függőség Az Európai Unió adatai szerint a kábítószer használat terjedése 2006 évben megállt, a függők számára vonatkozóan pontos adatok nincsenek. Hazai (2003) adataink szerint a szerek közül legelterjedtebb az alkohol, a nikotin és nyugtató használata. A kábítószereket illetően hazánk európai viszonylatban a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, ahol a cocain fogyasztás mutat kissé emelkedő tendenciát. 2009 évben a 2003-ban elindított prevenciós stratégiai program lejárt. Budapesti óvodások passzív dohányzási prevalenciája 2009 Szerzők: A passzív dohányzás fontos népegészségügyi probléma. Irodalmi adatokból ismert, hogy a dohányzás kapcsán keletkező főfüst kevesebb károsító anyagot tartalmaz, mint a mellékfüst, amelyet a nemdohányzó kénytelen elviselni a dohányos társaságában. A dohányfüst több mint 4000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek túlnyomó része toxikus, míg 40 egyenesen rákkeltő; ezeket a dohányos mellett a hozzátartozói is belélegzik. Magyarországon a felnőtt lakosság körében a dohányzási prevalencia rendkívül magas, 1999-ben a a fiatal lányoknál 29,9% volt. A dohányélvező fiatalok életkora évről évre alacsonyabb. Nő a dohányzó lányok száma. AZ ESPAD*.-2003 vizsgálat lányoknál növekedést mutat a dohányzás előfordulását illetően (a napi dohányosok aránya az 1999.évi 29,9%ról 34,9%-ra nőtt.). Az 1999/2000. évi felmérésünk szerint a fővárosi óvodások 39,6 százaléka passzív dohányos és a családok 50,5 százalékában található dohányzó személy. A dohányzó családokban kisgyermekük jelenlétében rendszeresen 29,7 százalékban, alkalmanként 47,8 százalékban dohányoznak. A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 49 százaléka naponta 6-10 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 21,2 százalékuk 11-20 db cigarettáét, 11,5 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többét. Szabadnapokon a gyermekek 21,5 százaléka napi 20-nál is több cigaretta füstjét szívja be.
„IN VINO VERITAS” tanulmány a kulturált, egészséges borfogyasztásért Szerzők: Ismert, fontos szerepe van a bornak: a kánai menyegzőn bemutatott csodatételnek a vízből borrá változtatás misztériuma, illetve az utolsó vacsorán felszolgált bornak, mint Krisztus vérének szimbóluma, aki mondván a tanítványoknak: „Egyétek és igyátok ezt, mert ez az én vérem, mely értetek ontaték, és ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, amely szertartás 2000 év óta is a katolikus szentmise, a szentáldozás része. Napjainkban is a családi és társadalmi események, gasztronómiai élvezetek fontos szereplője a bor, amelyet kultúrált körülmények között fogyasztva élvezetessé teheti ünnepnapjainkat, és egészségessé étkezési szokásainkat. A „Francia paradoxon” egyértelműen igazolja az orvostudomány területén, hogy a napi 1-2 pohár, azaz mértékletes borfogyasztás megelőzheti a kardiovasculáris események kialakulását. Részben a rezveratrol jelenlétét tartják szükségesnek a vörösborban, részben más biológiailag aktív komponensek antioxidáns hatását tartják fontosnak.
A dohányzás - mint leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma - hatása a koraszülések kialakulására és a gyermekek egészségére Szerzők: Magyarországon a koraszülés népbetegség. A koraszülés okai, amennyiben azt anyai megbetegedések vagy magzati rendellenességek idézik elő viszonylag könnyen meghatározhatók, ugyanakkor éppen ezen okok miatt a megelőzésük gyakran nehézségekbe ütközik. Az esetek egyre nagyobb részében tapasztalunk azonban egy komplex, multifaktoriális hatások következtében létrejövő állapotot, melyet általában az alacsony szociális helyzettel, iskolázottsággal, az ezt meghatározó foglalkoztatottsági szinttel, gazdasági státusszal hozunk összefüggésbe. Várandós anyák körében a leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma a dohányzás, mely összeadódva az előbb említett hátrányos élethelyzetből adódó stressz-állapottal, hatást gyakorol a várandós anyák fiziológiai állapotára és a magzatra. A marihuána és retrovírus együttes káros hatása természetes ölősejtekre Szerzők: Számos esetben a HIV fertőzéshez vezető magatartás összefüggésbe hozható kábítószerek használatával. Fertőzött egyének körében is folytatódik kábítószerek használata. Utóbbiak szomatikus hatásairól aránylag kévés ismert. A marihuána káros hatásai között jelentős az immunszuppresszió is, főleg a természetes ölősejtek aktivitásának gátlása. A HIV fertőzés korai szakaszában éppen ezek a sejtek a védekezés legfontosabb elemei. Ezért vizsgáltuk az AIDS egyik egérmodelljében retrovírusok és a marihuána együttes hatását a természetes ölősejt aktivitásra. A Friend-leukaemia víruskomplex (FLC) tagjai (defektív lépfókusz képző vírus /SFFV/ és segítő Rowson-Parr vírus /RPV/) egyes egértörzsekben előbb az emberi AIDS lefolyására emlékeztető elváltozásokat, majd leukaemiát okoznak. Leukaemia iránt fogékony BALB/c és ennek ellenálló C57BL/6 egerekben a fenti vírusokkal történt oltást követő napokban a lépükből nyert természetes ölősejteket a marihuána aktív komponensének, a tetrahydro-cannabinolnak (THC) különböző higításaival inkubáltuk, majd Yac-1 cél-sejtekkel kevertük 4-24 óráig, végül az utóbbiakból felszabaduló 51Cr aktivitását mértük 4, 18 illetve 24 órás inkubálást követően. . Meg-állapítottuk, hogy az ölősejtek aktivitását kevés THC (1,0-2,5 ?g/ml) fertőzetlen BALB/c egerek esetében kissé fokozta, C57BL/6 egerekben nem módosította, míg nagyobb tömény-ségű (5,0-10,0 ?g/ml) THC BALB/c egerekben exponenciálisan, C57BL/6 egerekben tömény-ség-függően csökkentette. FLC és RPV először fokozta, majd csökkentette az ölősejtek tevé-kenységét. THC és retrovírusok együttes hatásában a marihuána gátló szerepe az elsődleges, és a retrovírusokéval additív jellegű. A THC hatásidejével párhuzamos a természetes ölősejtek aktivitásának kimerülése. Az eltérő egértörzsek genetikai adottságai, amelyek az endotoxin re-zisztenciát is meghatározzák, jelentősen befolyásolják a THC hatáserősségét. Hasonlóképpen, emberi AIDS során a genetikai adottságoktól függően a krónikus marihuána élvezet felgyorsít-hatja az immunszuppresszió kialakulását és a betegség lefolyását. A dohányzás, mint a lakossági mutagén terhelés egyik tényezője Lassan szomorú közhely, hogy Magyarország évtizedek óta vezető helyen van az ENSZ daganatos halálozásra vonatkozó világstatisztikáiban. A férfiak körében a tüdőrákok a vezető daganatos halálokok, amelyek incidenciája párhuzamos növekedést mutat az egy főre számolt cigarettafogyasztással. A nők körében, kisebb esetszámmal, de teljesen párhuzamos tendencia mutatkozik. A tüdőrák incidencia visszaszorítása a lakosság életkilátásainak lényeges javulását jelentené, ezért népegészségügyi jelentőségű. A kóroki tényezők közül kiemelt szerepe van a dohányzás, elsődlegesen a cigarettázás, másodlagosan a pipázás, és kisebb mértékben a bagórágás során képződő mutagén karcinogén vegyületeknek, mint környezeti tényezőknek. A dohány és a papír tökéletlen égése során mind a füstben, mind a kátrányban, illetve az égéstermékek metabolizmusa következtében is, nagyszámú elsődleges és másodlagos mutagén vegyület képződik: nitrózaminok, policiklusos és monociklusos aromás szénhidrogének, alkiláló ágensek, illetve reaktív oxigén gyököket hordozó molekulák, amelyek támadáspontja minden esetben maga a DNS. Mutagén hatás esetén a sztochasztikus dózis-hatás összefüggések érvényesek, tehát a dohányzásból eredő mutagén expozíciónak sincs biztonságos dózisa. Ezért alapvetően fontos a dohányzás, mint környezeti mutagén tényező, késői toxikus (géntoxikus) hatásainak igazolása. A dohányzás eredetű mutagén expozíció kimutatható hatásait hazánkban is több munkacsoport, vizsgálta, mind a DNS-hez kötődő un. adduktok, mind a lánctörésekből, vagy bázismódosulásokból eredő kromoszómatörések, illetve a javító (repair) mechanizmusok kialakulásának kimutatásával. Saját laboratóriumunk vizsgálatai is igazolták, hogy a dohányzás emeli a DNR-repairre visszavezethető testvérkromatid kicserélődés (SCE), illetve a kromoszómaaberráció (CA) gyakoriságot a nemdohányzókhoz képest, mind a foglalkozási expozíciókban, mind a munkahelyi daganatkeltőkkel nem exponált (kontroll) lakosságban. Sajnos a rendelkezésre álló módszerek sokszor nem eléggé érzékenyek a környezeti expozíciók és a dohányzás, mint módosító tényező hatásainak szétválasztására, ezért a tudomány nem tudja egyértelműen bebizonyítani a dohányzás környezeti mutagén hatását. Ennek hiányában azonban a dohányzással összefüggő daganatok kialakulásának megelőzése is nehezebb, annak ellenére, hogy az itt is szükséges elsődleges megelőzés alkalmazásával a kóroki tényezők kiküszöbölése, azaz a dohányzás visszaszorítása lenne a legegyszerűbb és egyben a leghatékonyabb megoldás. Annak ellenére, hogy a kórokok egyértelműen vegyi eredetű környezeti mutagén hatások, a dohányzás, mint életmóddal összefüggő expozíciós forrás, nem tartozik sem a hazai, sem az európai közösségi kémiai biztonsági szabályozás hatálya alá, így adminisztratív eszközökkel csak a dohányzási lehetőségek korlátozására szorítkozhatunk. Aggasztó jelenség továbbá, hogy a dohányzás, mint mutagén expozíció, egyre fiatalabb, tehát védtelenebb korban kezdődik. Ezért van kiemelt jelentősége a minél fiatalabb korban elkezdett és hiteles egészségnevelésnek, mint a megelőzés jelenleg elérhető egyetlen hatékony eszközének.
Budapesti és nagyvárosi serdülők dohányzással kapcsolatos ismeretei Szerzők: A dohányzás Magyarországon meghatározó szerepet játszik számos betegség morbiditási és mortalitási helyzetének alakulásában. A hazai dohányzással kapcsolatos epidemiológiai mutatók jelenleg is kedvezőtlenek, európai és világviszonylatban egyaránt. Ez a helyzet feltétlenül indokolja egy olyan komplex kutatási program létrehozását és működtetését, amelyben a legkülönbözőbb tudományterületeken dolgozó szakemberek a kölcsönös összefüggések figyelembe vételével foglalkoznak a problémával.
A gyermekkori passzív dohányzás, mint egészséget veszélyeztető tényező Szerzők: A nemdohányzók védelme, s a dohányosok megfelelő tájékoztatása a passzív dohányzás okozta ártalmakról Európában egyre inkább előtérben van, Magyarországon viszont még hiányosságok tapasztalhatók ezen a téren. A passzív dohányzás ártalmait illetően különösen a gyermekek veszélyeztetettek. A terhesség alatti dohányzás, illetve a kisgyermekkorban akaratlanul beszívott dohányfüst negatívan befolyásolja a gyermekek fejlődését, és növeli számos későbbi betegség (pl. asthma bronchiale) kockázatát.
A dohányzás hatása az immunreaktivitásra Szerzők:
Az Országos Kémiai Biztonsági Intézetben a dolgozók egészségvédelme érdekében évekkel ezelőtt megkezdtük az immunológiai állapot felmérését, ill. esetleges immuntoxikus hatások vizsgálatát. Jelen vizsgálatban foglalkozásuk során nem exponált személyek körében végzett immuntoxikológiai monitor eredményeit mutatjuk be, a dohányzás, mint egészséget károsító szenvedély hatásait vizsgálva. A vizsgálatokban olyan dolgozók vettek részt (összesen 85 fő), akik munkahelyükön, foglalkozásukból adódóan, nincsenek kitéve vegyi expozíció hatásának. A donorokat két csoportra osztottuk: az első csoportban 65 fő nem dohányzó szerepel, míg a második csoportban vizsgált 20 személy aktív dohányos. Korábban igen, de jelenleg nem dohányzó (ún. exdohányos) alanyok egyik csoportban sem szerepelnek. Minden személyről részletes anamnézis készült, mely az egészségi állapot felmérésén túl kiterjedt az életmódra, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokra illetve gyógyszeres kezelésre. Az immuntoxikológiai felméréshez a perifériás limfociták felszíni markereit mértük fluoreszkáló festékekkel jelölt monoklonális ellenanyagok segítségével, áramlásos citofluoriméteren. A vizsgált antigének: CD3, CD4, CD8, CD19, CD25, CD45, CD56 és CD71. Meghatároztuk a limfocita szubpopulációk százalékát, illetve az aktivációs markereket expresszáló limfociták arányát. Az aktív dohányzó csoportban csökkentek az aktivációs antigéneket kifejező T és B limfociták csoportátlagai a nem dohányzó csoporthoz képest, ugyanakkor a limfociták alpopulációi (B-sejtek, helper és citotoxikus T-sejtek, NK-sejtek) nem különböztek szignifikánsan a nem dohányzó kontrollokhoz képest. A dohánytermékek égése folytán több, mint négyezer vegyi anyag kerül a dohányos szervezetébe. Ezen vegyi anyagok összessége - vizsgálataink alapján - hatást gyakorol az immunrendszer sejtjeire. Az aktivált sejtpopulációk aránya minden általunk vizsgált limfocita-alcsoportban csökkent. Ez a dohányzás immunszupresszív hatására utal. Támogatás: NKFP-1/B-047/2004 sz. Széchenyi pályázat
Étrend-kiegészítők és testtömeg-csökkentés – ígéretek, remények és a valóság Napjainkban az elhízás világszerte, így hazánkban is járványszerű méreteket ölt. Az elhízott emberek nagy része bármit megtenne a fogyás érdekében, és ezt a különböző alternatív megoldásokat kínáló, kevéssé képzett „gyógyítók” ki is használják. Sok esetben a testsúly csökkentését célzó személyes aktivitás legtöbbször egy-egy, rendkívüli mértékű fogyást előidéző csodakapszula beszedésében ki is merül. A kérdés azonban az, hogy vajon remélhető-e a gyors fogyás ezektől a termékektől, és vajon biztonságos-e az alkalmazásuk. E termékeket az étrend-kiegészítők közé tartoznak. Az étrend-kiegészítők a vonatkozó, harmonizált EU- szabályozásnak megfelelően előzetes engedélyezés és kockázatbecslés nélkül kerülhetnek a piacra, kizárólag a piacra helyezésről értesíteni az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet (OÉTI). Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, melyek koncentráltan tartalmaznak táplálkozási, vagy élettani szempontból fontos anyagokat, és ezek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják. Hazánk EU-hoz történt csatlakozása óta eltelt hat évben több mint ötezer-ötszáz terméket jelentettek be, melyekben az aktív összetevők száma meghaladja az ezret. Számos izolált hatóanyag, növényi kivonat esetében a gyártó a terméket fogyókúrára, vagy testtömeg-csökkentő célra javasolja. E hatóanyagok, feltételezett, ill. részben igazolt biokémia mechanizmusuk szerint az alábbi csoportokba sorolhatók:
Egészségügyi dolgozók dohányzási szokásainak és a munkahelyi expozíciók citogenetikai hatásának vizsgálata Szerzők: A dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A Nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi, XLII. sz. törvény egyebek mellett a munkahelyi dohányzást is korlátozza. Mindezek ellenére az egészségügyi dolgozók a lehetséges munkahelyi expozíciók mellett még mindig jelentős mértékben dohányoznak, kevésbé a munkaidő során, gyakrabban szabadidejükben. Vizsgálatainkban 984 egészségügyi dolgozó (269 férfi és 715 nő) dohányzási szokásait mértük fel és annak genotoxikus hatását vizsgáltuk az életkor, a nem és a foglalkozási expozíciók tükrében. A genotoxikus ágensek okozta kromoszómaaberrációk kimutatására perifériás vér limfociták tenyészetét és konvencionális módszereket alkalmaztunk. A dolgozók átlagéletkora 40,7±11,3 év, a dohányzók aránya az összes dolgozó tekintetében 40,4 % volt: a férfiak (42,4%) és a nők (39,6%) aránya alig tért el egymástól. A munkahelyi expozíciók alapján 162 vegyi (klinikai és jól kontrollált gyógyszertári labor), 173 sugaras (sugárterápiás készülékek kezelői) és 649 foglalkozása során nem exponált (műszaki és irodai alkalmazottak) csoportokat vizsgáltunk. A sugaras munkakörben exponáltak között találtuk a legkevesebb dohányzót (28,9%).
A dohányfüst toxikus hatásának mérséklése in vitro vizsgálatok tükrében Szerzők: A dohányzás tehető felelőssé a rákos megbetegedések 25- a szív- és az érrendszeri megbetegedések 30-40 %-áért. A dohányfüst mintegy 4000 különböző vegyületet tartalmaz, amelyből közel 30 rákkeltő. A dohányfüsttel közvetlenül érintkező sejtekben és szövetekben keletkező reaktív szabadgyökök fokozzák az oxidatív stresszt, azaz hozzájárulnak a redoxhomeosztázis felborulásához, oxidatív károsodást, öregedést, megváltozott funkciót, nekrózist, apoptózist vagy sejt proliferációt okozhatnak. A dohányzás ezen kívül az immunrendszer gyengítése által a szervezet valamennyi életműködését károsan befolyásolja. Az in vitro sejt-modell rendszerben kapott eredményeink arra engednek következtetni, hogy a resveratrolt a selenort és a glutationt hatékonyan lehetne alkalmazni dohányfüst okozta toxicitás kivédésére. A környezeti expozíciók citogenetikai hatása és a szűrés metodikai szempontjai az asszisztens szemszögéből Szerzők: A daganatos betegségek kialakulásáért 80-90 %-ban a környezet felelős, ezen belül pedig 2-8%-ra tehető a foglalkozással összefüggő környezeti ártalmak részesedése. A perifériás vérben keringő fehérvérsejtek közül a limfociták olyan modell sejtek, amelyek kromoszóma károsodásának segítségével a szervezetet ért genotoxikus hatásokra és a szervezet hibajavító képességére következtethetünk.
A citogenetikai monitor szerepe a rákmegelőzésben, munkahely és életmód hatása a gén- és immuntoxikológiai paraméterekre Szerzők: A környezeti, munkahelyi rákkeltők DNS-károsodásokat, kromoszóma rendellenességeket és mutációkat okozhatnak, amelyek előre jelzik a daganatok kialakulásának veszélyét. Ilyenkor a beavatkozás két oldalról lehetséges. Egyrészt igyekszünk a kiváltó ágenst a környezetből eltávolítani (primer prevenció), másrészt a szomatikus mutációk eliminációját elősegítjük (kemoprevenció). A kemoprevenció elősegíti az apoptózist, fokozza a DNS-repair enzimek aktivitását, vagy a mutagén metabolitok eliminálását, pl. antioxidánsok segítségével. Jelen poszteren azokról a kutatásokról számolunk be, amit különböző munkahelyi ártalmaknak kitett csoportok gén– és immuntoxikológiai elemzése kapcsán nyertünk, és amely adatok azt mutatják, hogy az aktív prevenció bevezetése a biomarkerek ismeretében hatásos lehet. Három, különböző munkahelyi ártalomnak kitett csoport követéses monitorozását végeztük el, citosztatikum exponált kórházi dolgozók (500 fő), kőolajipari munkások (85 fő), ill. aszfaltipari munkások (89 fő) körében. Az adatokat korban, nemben egyeztetett, nem exponált kontroll csoportokhoz viszonyítottuk. A vizsgálatok során, a komplex klinikai laboratóriumi vizsgálatok mellett, részletes anamnézist vettünk föl. Genotoxikológiai vizsgálatainkat perifériás limfocitákból végeztük, a végpontok a következők voltak: szerkezeti és számbeli kromoszóma aberrációk (CA), testvérkromatida kicserélődés (SCE) és HPRT pontmutációk gyakorisága, UV indukált DNS-repair szintézis. Áramlási citofluorimetriás mérések: limfocita S-fázis és apoptózis bróm-deoxiuridint (BrdU) beépített sejtekből, limfociták alcsoportjai és aktiváltsága immunfenotipizálással, a leukociták oxigénfüggő ölőképessége az aktiváció során termelődő reaktív oxigén intermedierek (ROI) mérésével. A citosztatikumokkal exponáltak körében egyértelműen igazolható volt a munkakörülmények, illetve a munkavédelem összefüggése a kromoszóma aberráció (CA) gyakoriságok csoportátlagának változásával. A csoportban a vashiányos anémia, a pajzsmirigybetegségek halmozódása és a limfociták aktiváltságának csökkenése összefüggésbe hozható a munkahelyi expozícióval. Önkéntes alapon a vashiányos anémiában szenvedő donorok Humetta kapszulát szedtek 3 hónapig. Az oxidatív stresszre visszavezethető genotoxikus károsodások gyakorisága csökkent, illetve a vashiány mértéke jelentős javulást mutatott. Az észlelt géntoxikológiai javulásokat a munkakörülmények elrendelt javítása, valamint a kemoprevencióra használt antioxidáns készítmény együttes hatásának tulajdonítjuk. Olaj és aszfaltipari munkások követéses vizsgálata során megállapítottuk, hogy a kromoszóma aberrációk (CA) és a testvérkromatid kicserélődés (sister chromatid exchange SCE) az expozíció mértékével arányosan emelkedett, majd a körülmények javulását követően, némi időeltolódással a kromoszóma rendellenességek száma csökkent. A vizsgálatok igazolták, hogy a jelenleg alkalmazott, alacsony PAH tartalmú aszfaltok genotoxikus hatása a ma használt technológiák mellett minimális. A citosztatikum exponáltakkal ellentétben a benzol exponáltaknál és az aszfaltipari munkásoknál megfigyelhető, hogy az aktivált T és B limfociták aránya emelkedett a kontroll csoporthoz viszonyítva. Követéses vizsgálataink jól mutatják, hogy a több-végpontos humán geno- és immuntoxikológiai monitor időben képes jelezni a limfocitákon bekövetkező szomatikus génkárosodásokat, segítségével az exponáltak, így pl. a kórházi nővérek egészségromlása előre jelezhető, amivel megteremtődik a célzott beavatkozás lehetősége, még a klinikai tünetek megjelenése előtt. Támogatás: NKFP-1/B-047/2004 sz. Széchenyi pályázat
Eltérő etiológiájú daganatos betegek dohányzási szokásai és kromoszóma instabilitása Szerzők: A fej-nyak daganatok (FNyD), a felső emésztő- és légzőszervek daganatai, amelyek kialakulásában főleg a környezeti (táplálkozási, életviteli) ártalmak dominálnak. Ez a daganat leggyakrabban az erősen dohányzó (és alkoholizáló) férfiak betegsége. Szintén férfibetegség a hererák (HD), melynek etiológiája mindezidáig alig ismert. A két daganattípus közötti legnagyobb különbség, hogy míg az előbbi minőségi életvitellel megelőzhető, az utóbbi a legkevésbé megelőzhető daganatok egyike. A HD-k 95%-ban gyógyíthatók, mert jól reagálnak a kemoterápiára (seminoma a sugárterápiára), a FNyD-k -különösen előrehaladott állapotban- viszont nehezen gyógyíthatók és rendkívül agresszívek. A HD keletkezésének a fiatal életkori megoszlása (20-25 év közötti férfiak leggyakoribb rákja) azt jelzi, hogy a folyamatot prenatális események indíthatják el, majd a serdülőkortól fejlődik tovább a betegség. A FNyD inkább az idősebb korú betegekhez köthető. A daganatprevenció mindkét esetben azt célozza, hogy a daganat minél előbb felfedezésre kerüljön, és az összes tényleges vagy vélelmezett kockázati faktort a lehető legjobban feltérképezzük. Előadásunkban egészséges személyek, valamint a két nagyon eltérő etiológiájú „férfidaganatos” betegcsoport dohányzási szokásait mértük fel. Mindemellett a diagnózisok ismeretében, de még a kezelés előtt végeztünk citogenetikai vizsgálatokat, amelyek célja annak megállapítása, hogy a diagnózist megelőző legalább 3 éves dohányzás lehet-e a daganat kialakulásának additív részese a kromoszóma instabilitás tekintetében.
P P F
|
Országos Kémiai
Biztonsági Intézet
Keresés
Our institute
Kiadványok
Biztonsági kártyák
Rendezvények
Információk
Kapcsolat
Lakossági Információk
Bejelentkezés
