Osztályozás

Az anyagok és keverékek kereskedelme nemcsak a belső, hanem a globális piacot is érintő kérdés, melynek megkönnyítése, továbbá az emberi egészség és a környezet védelme érdekében az ENSZ az elmúlt 12 évben kidolgozta az osztályozás és címkézés harmonizált kritériumait, vagyis a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerét (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals, GHS).

CLP veszélyességi osztályok és kategóriák

Fizikai veszélyek - táblázat
Egészségi veszélyek - táblázat
Környezeti veszélyek - táblázat

Kinek kell osztályozni?

Hogyan kell osztályozni?

I. Harmonizált osztályozás és címkézés

II. A CLP II. cím szerinti osztályozás lépései

Kinek kell osztályozni?

Az anyag vagy keverék osztályozását a gyártó(k)nak, importőr(ök)nek és továbbfelhasználó(k)nak a forgalomba hozatalt megelőzően kell elvégezni. A forgalomba nem hozott, de a REACH szerint regisztráció vagy bejelentés-köteles anyag gyártója, importőre, illetve az ilyen anyagot tartalmazó árucikk előállítója és importőre szintén köteles az anyagot a CLP rendeletnek megfelelően osztályozni (4. cikk (2) bekezdés).

Amennyiben egy anyagot 2010. december 1. előtt a 67/548/EGK irányelv, illetve egy keveréket 2015. június 1. előtt az 1999/45/EK irányelv szerint osztályoztak, akkor ezt az osztályozást a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók – feltéve, hogy újabb adat nem áll rendelkezésükre – megfeleltethetik a CLP szerinti osztályozásnak a rendelet VII. mellékletében található megfelelési táblázat segítségével.

Hogyan kell osztályozni?

Az osztályozás célja annak meghatározása, hogy az anyag vagy keverék rendelkezik-e olyan tulajdonsággal, mely - fizikai, egészségi vagy környezeti szempontból - veszélyesként való besorolásához vezet.

A CLP szerinti osztályozást minden, az I. mellékletben felsorolt veszélyességi osztályra és felosztásra el kell végezni:

- amennyiben az adott anyagra létezik a harmonizált osztályozási és címkézési jegyzékben (VI. melléklet) besorolási tétel, akkor azt alkalmazni kell az adott anyagra;

- azokra a veszélyességi osztályokra és felosztásokra, amelyek nem szerepelnek az adott besorolási tételben, továbbá a VI. mellékletben nem szereplő anyagokra, az osztályozást a II. címnek megfelelően kell elvégezni;

Keverékek esetében az osztályozást a II. címnek megfelelően kell elvégezni.

I. Harmonizált osztályozás és címkézés

Az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálására vonatkozó közösségi eljárást a rendelet V. címe tárgyalja.

A rendelet VI. melléklete tartalmazza a közösségi szinten harmonizált osztályozással és címkézéssel rendelkező anyagok listáját. Ezt a listát korábban a 67/548/EGK irányelv I. melléklete tartalmazta, ezt emelték be a CLP rendeletbe.

A VI. melléklet 3.1. és 3.2. táblázata ugyanazon anyagokat tartalmazza, a 3.1 táblázatban a CLP, a 3.2 táblázatban a korábbi, 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozással és címkézéssel.

A 3.1 táblázatban szereplő CLP osztályozások a VII. mellékletben található megfelelési tábla segítségével kerültek meghatározásra.

1. Minimum besorolás

Egyes veszélyességi osztályok esetében (beleértve az akut toxicitást és a célszervi toxicitást (STOT) – ismétlődő expozíció) a 67/548/EGK irányelv kritériumai szerinti besorolás nem felel meg közvetlenül a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályokban és kategóriákban foglalt besorolásnak. Ilyen esetekben a 3.1 táblázatban foglalt besorolást minimum besorolásnak kell tekinteni és ezt a besorolást kell alkalmazni, kivéve ha

- a gyártó vagy importőr rendelkezik olyan adatokkal vagy információkkal, melyek a szigorúbb besorolást eredményeznek (a szigorúbb besorolási kategóriát kell alkalmazni),

- a gyártó vagy importőr számára ismert a belélegzéssel történő akut toxicitási vizsgálathoz használt anyag fizikai állapota és a minimum besorolás tovább finomítható a VII. mellékletben található megfeleltetési táblázat alapján.

Egy kategória minimum besorolását a 3.1. táblázatban a „Besorolás” oszlopban * jelzi.

2. Fizikai veszélyekre való besorolás

Néhány besorolási tétel esetében a fizikai veszélyek helytálló megfeleltetését nem lehetett megállapítani a VII. melléklet alapján, mivel nem áll rendelkezésre elegendő adat az e rendeletben szereplő osztályozási kritériumok alkalmazására. Előfordulhat, hogy az anyag a feltüntetetten kívül magasabb kategóriába vagy más veszélyességi osztályba sorolható be. A helytálló besorolást vizsgálattal kell megerősíteni.

A vizsgálattal megerősítendő, fizikai veszélyeket hordozó besorolási tételeket **** jelöli a 3.1. táblázatban.

II. A CLP II. cím szerinti osztályozás lépései

1. lépés: A rendelkezésre álló információk azonosítása, összegyűjtése

A gyártóknak, importőröknek vagy továbbfelhasználóknak össze kell gyűjteniük az anyagok és keverékek tulajdonságaira vonatkozó fontos és elérhető információkat (5-6. cikk). Az információknak az osztályozás szempontjából relevánsnak és megbízhatónak kell lenniük.

Mivel a CLP rendelet a fizikai veszélyek vonatkozásában új veszélyességi osztályokat és felosztásokat vezet be, ha az anyag vagy keverék fizikai-kémiai tulajdonságai vonatkozásában nem áll rendelkezésre az osztályozáshoz megfelelő és megbízható információ, akkor a szükséges teszteket el kell végezni. Az új vizsgálatokat - legkésőbb 2014. január 1-től - elismert minőségbiztosítási rendszerekkel összhangban, vagy megfelelő minősítéssel (pl. EN ISO/IEC 17025) rendelkező laboratóriumokban kell elvégeztetni (8. cikk).

Az anyagok és keverékek veszélyeinek megállapításához szükséges releváns információk többféle módon gyűjthetők össze:

- a vizsgálati módszerekről szóló 440/2008/EK rendeletnek megfelelően végrehajtott vizsgálatok eredményei,

- nemzetközileg elismert, megbízható tudományos elvek, vagy nemzetközi eljárásokkal összhangban validált módszerekkel előállított adatok,

- figyelembe vehetők az epidemiológiai adatok és az emberre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tapasztalatok (pl. munkaegészségügyi adatok, baleseti adatbázisok),

- az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakasza szerint előállított bármilyen más információ,

-  új tudományos információk,

-  nemzetközileg elismert kémiai programok keretében előállított eredmények.

2. lépés: Az információk megfelelőségének és megbízhatóságának ellenőrzése, az információk értékelése

A cél annak eldöntése, hogy az összegyűjtött információ utal-e veszélyes tulajdonságra. Az értékelés során a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó az anyagról vagy keverékről rendelkezésre álló információkat vagy a kapott vizsgálati adatokat összeveti az I. melléklet 2-5. része szerinti veszélyességi osztályokra és felosztásokra vonatkozó kritériumokkal.

A begyűjtött információknak, illetve az elvégzett teszteknek mindig arra a formára vagy fizikai állapotra kell vonatkozniuk, amelyben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák, és amelyben feltételezhetően használni fogják.

Szükség esetén (pl. ha az osztályozási kritériumok nem alkalmazhatók közvetlenül a rendelkezésre álló információkra) szakember bevonásával és/vagy a bizonyítékok súlyának mérlegelésével kell meghozni a döntést az osztályozást illetően.

3. lépés: Döntés az osztályozásról

Ha a veszélyességi információk értékelése azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék megfelel valamely I. mellékletben felsorolt veszélyességi osztály vagy felosztás kritériumainak, akkor az anyagot vagy keveréket veszélyesként kell besorolni és meg kell jelölni a vonatkozó veszélyességi osztályt vagy felosztást  a kapcsolódó figyelmeztető (H) mondattal (lásd „Címkézés”) együtt.

Az önmagában veszélyesként besorolt anyaghoz különböző küszöbértékek – általános küszöbérték, általános koncentrációs határérték, egyedi koncentrációs határérték –, illetve a vízi környezetre veszélyes akut 1. és/vagy krónikus 1. kategóriába besorolt anyagok esetében M-tényező rendelhetők, amelyeket figyelembe kell venni a kérdéses anyagot – azonosított szennyeződésként, adalékként vagy egyedi összetevőként – tartalmazó anyag vagy keverék osztályozásakor.

A keverékek osztályozása

a.) Elsődlegesen magára a kérdéses keverékre vonatkozó adatok alapján kell osztályozni – ha rendelkezésre állnak ilyen adatok.

Általános szabály, kivéve a rákkeltő, a csírasejt-mutagén vagy a reprodukcióra toxikus (CMR) anyagot tartalmazó keverékeket, illetve a vízi környezetre való veszélyesség vonatkozásában a biodegradációs és bioakkumulációs tulajdonságok értékelését. Ez utóbbi esetekben a keverék veszélyei csak a keverékre vonatkozó információk alapján nem értékelhetők megfelelően, ezért általában az egyes komponensekre vonatkozó adatokat kell alapul venni a keverék veszélyességének értékelése szempontjából.

b.) Hasonló vizsgált keverékekről rendelkezésre álló adatok felhasználása az interpolációs elvek alkalmazásával

c.) A keveréket alkotó összetevőkről rendelkezésre álló adatok alapján történő osztályozás.

-számításos módszer: az önmagukban veszélyesként besorolt összetevők a keverékben lévő koncentrációjuk arányában járulnak hozzá a keverék veszélyességéhez, ennek megfelelően az egyes komponensek veszélyességét összegezni kell adott képlet („összegző képlet”) szerint - pl. akut toxicitás esetében;

-küszöbérték/koncentrációs határérték figyelembevétele: az önmagában veszélyesként besorolt összetevő meghatározott küszöbérték/koncentrációs határérték feletti (vagy azzal egyező) mennyisége esetén a keveréket az összetevővel megegyező veszélyességi osztályba/kategóriába kell besorolni további összegzés nélkül - pl. CMR (rákkeltő, mutagén, reprodukciós toxicitás) tulajdonságok esetében.

Az osztályozással, illetve az ezzel kapcsolatos vizsgálati módszerekről további információk érhetők el a következő oldalakon:

A REACH rendelet a következő linkről érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:396:0001:0851:HU:PDF

REACH vizsgálati módszerek (440/2008/EK rendelet)

OECD Guideline for Testing of Chemicals