Kérdések – Határidők, átmeneti időszakok

1. Osztályozhatok-e anyagot 2010. december 1-je, keveréket pedig 2015. június 1-je előtt a CLP rendelet szerint? Hogyan kell az anyagokat osztályozni 2010. december 1-je után?

Az anyagokat 2010. december 1-jétől, a keverékeket 2015. június 1-jétől kell kötelezően a CLP rendeletnek megfelelően osztályozni. A cégek korábban is alkalmazhatják az új osztályozást, azonban ebben az esetben a címkét és a csomagolást is az új előírásoknak megfelelően kell kialakítaniuk.

2010. december 1-jétől az anyagokat a CLP rendelet és a 67/548/EGK irányelv kritériumai szerint is osztályozni kell. A kettős osztályozási kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha valaki 2010. december 1-je előtt osztályoz a CLP szerint.

2. Mikor használhatom a VII. mellékletet?

Ha egy anyagot vagy keveréket 2010. december 1-je, illetve 2015. június 1-je előtt a 67/548/EGK ill. 1999/45/EK irányelvek szerint osztályoztak, akkor a CLP rendelet VII. mellékletében szereplő megfelelési táblázat alkalmazásával is meghatározhatják az anyag vagy keverék CLP szerinti osztályozását, de csak abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre az osztályozáshoz szükséges adatok. Azonban, ha valamely anyagról vagy keverékről rendelkezésre állnak ezek az adatok, az értékelést és besorolást a CLP rendelet 9–13. cikkének megfelelően kell elvégezni.

3. Mikortól kell az anyagokat a CLP rendelet szerint címkézni és csomagolni, illetve meddig maradhat forgalomba a régi címkével az adott anyag?

Az anyagok CLP szerinti osztályozása természetesen együtt jár az anyag CLP szerinti címkézésével és csomagolásával. A CLP szerinti osztályozási határidőre nézve a következő az irányadó.

2010. december 1-jétől veszélyes anyag csak abban az esetben hozható forgalomba, ha azt a CLP szerint címkézték és csomagolták. A 67/548/EGK irányelvvel összhangban levő hazai jogszabályoknak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt és 2010. december 1. előtt forgalomba hozott veszélyes anyag 2012. november 30-ig maradhat forgalomban a régi címkével és csomagolásban.

4. Meddig maradhat forgalomban az a keverék, amit az 1999/45/EK irányelvek szerint osztályoztak és címkéztek?

2015. június 1-jétől veszélyes keverék csak abban az esetben hozható forgalomba, ha a CLP szerint címkézték és csomagolták. Az 1999/45/EK irányelvvel összhangban lévő hazai jogszabályoknak megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt és 2015. június 1. előtt forgalomba hozott veszélyes keverék 2017. május 30-ig maradhat forgalomban a régi címkével és régi csomagolásban.

Kérdések – Harmonizált osztályozás, VI. melléklet

1. Hol található meg a közösségi szinten harmonizált osztályozással és címkézéssel besorolt anyagok jegyzéke?

Az egyes veszélyes anyagok harmonizált osztályozási és címkézési jegyzékét a CLP rendelet VI. melléklete tartalmazza. A VI. melléklet 3.1 és 3.2 táblázata ugyanazokat az anyagokat tartalmazza, viszont a 3.1 táblázat az anyagok CLP rendelet szerinti osztályozását és címkézését, a 3.2 táblázat pedig a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozást és címkézést tartalmazza. 2010. december 1-jéig a listán lévő anyagokat a 3.2 táblázatnak megfelelően kell osztályozni és címkézni, a 3.1 táblázat használata a fenti dátumig lehetséges, de nem kötelező.

2. Hogyan viszonyul a 67/548/EGK tanácsi irányelv I. melléklete és a 3/2006. (I.26.) EüM rendeletben lévő jegyzék a CLP rendelet VI. mellékletéhez?

Az egyes veszélyes anyagok harmonizált osztályozási és címkézési jegyzékét korábban a 67/548/EGK tanácsi irányelv I. melléklete határozta meg, melyet az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről szóló 3/2006. (I.26.) EüM rendelet ültetett át Magyarországon. A CLP rendelet hatálybalépésével a 67/548/EGK irányelv I. mellékletét hatályon kívül helyezték és helyére a CLP rendelet VI. melléklete lépett (55. cikk (11) bekezdés). A közösségi rendeletek minden tagállamban, így hazánkban is közvetlenül alkalmazandók. Ennek megfelelően a magyarországi rendeletet hatályon kívül helyezték.

3. Érvényes-e a 67/548/EGK irányelv 30-31. módosítása a CLP rendelet VI. mellékletére nézve?

A 67/548/EGK irányelv I. mellékletét érintő legutóbbi módosításokat a 2008/58/EK és a 2009/2/EK bizottsági irányelvek (röviden a 30. és 31. ATP-k) tartalmazták, amelyek az I. melléklet törlése miatt hatályukat vesztették. Ugyanakkor ezeket a módosításokat a 2008. december 31-én megjelent CLP rendelet még nem tartalmazta, ezért szükséges volt egy olyan közösségi rendelet megalkotása, mely biztosítja a CLP rendelet technikai és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítását. A 790/2009/EK bizottsági rendelet 2009. szeptember 5-én jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában, de a módosításokat csak 2010. december 1-től kell kötelezően alkalmazni. Ez a rendelet minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó, nincs szükség átültető rendelkezésekre, mint ahogy az a korábbi, irányelvhez kapcsolódó módosítások esetében szükséges volt.

Kérdések – Bejelentés

1. A CLP rendelettel kapcsolatban van-e bejelentési kötelezettség 2010. december 1. előtt?

A jelzett dátum előtt nincs bejelentési kötelezettség. A rendelet 40. cikk (3) bekezdésének megfelelően a 2010. december 1-jén vagy azt követően forgalomba hozott anyagokat a forgalomba hozatalt követő egy hónapon belül kell bejelenteni. Az első bejelentési határidő 2011. január 3., mely a 2010. december 1-én (illetve december 2-án, 3-án) és az azt megelőző időszakban forgalomba hozott anyagokra vonatkozik. A 2010. december 1. előtt forgalomba hozott anyagok esetében a bejelentéseket korábban is meg lehet tenni.

A bejelentés ütemezésénél javasoljuk figyelembe venni az ECHA esetleges várható ünnepi zárva tartását, illetve a határidőhöz közeledve a rendszerben várható óriási túlterheltséget.

2. Van-e arra mód, hogy az osztályozási és címkézési jegyzékben már szereplő osztályozástól eltérően történjen meg egy adott anyag besorolása?

Igen, a 16. cikk (1) bekezdése alapján van erre lehetőség, ha az eltérő osztályozás indoklását a 40. cikk szerinti bejelentéssel együtt benyújtják az Ügynökségnek. Azonban az eltérő osztályozás nem alkalmazható akkor, ha az osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő osztályozás a VI. melléklet 3. részében szereplő harmonizált osztályozás (16. cikk (2) bekezdés).

3. Mi történik, ha egy anyagot különböző cégek eltérő osztályozással és címkézéssel jelentenek be? Melyiket kell használni?

Ha a CLP rendelet 40. cikke szerinti bejelentés következtében ugyanarra az anyagra több besorolási tétel vonatkozik az osztályozási és címkézési jegyzékben, akkor a bejelentőknek (és a regisztrálóknak) törekedniük kell arra, hogy megállapodjanak egy, a jegyzékbe felveendő egyeztetett besorolási tételben. A bejelentők erről tájékoztatják az Ügynökséget. Adott anyagra vonatkozó osztályozással és címkézéssel kapcsolatos információk cseréjére alkalmasak lehetnek pl. a REACH regisztráció keretében kialakult SIEF-ek.

4. A harmonizált osztályozással rendelkező (VI. mellékletben lévő) anyagokat is be kell jelenteni minden gyártónak, importálónak? Nincs kivétel a harmonizált listára?

A CLP rendelet 40. cikke szerinti bejelentési kötelezettség minden CLP rendelet szerint veszélyes anyagra vonatkozik, függetlenül attól, hogy saját osztályozás vagy közösségi szintű harmonizált osztályozás eredményeképp minősül veszélyesnek az adott anyag. Ha a harmonizált osztályozás mellett más osztályokba/kategóriákba is besorolásra került az anyag az adott gyártó, importőr által, akkor a bejelentésben ezt a saját osztályozást is meg kell adni.

5. Akkor is be kell jelenteni az Ügynökségnek egy adott anyagot, ha nem veszélyes anyagról van szó?

A CLP 39. cikkének megfelelően egy forgalomba hozott anyagot akkor kell bejelenteni az Ügynökségnek, ha

a) a REACH rendelet szerint regisztrációköteles, illetve,

b) teljesíti a veszélyes anyagként való osztályozás kritériumait, vagyis a CLP rendelet szerint veszélyesnek minősül.

A REACH rendelet szerint regisztrálandó anyagokat az osztályozás eredményétől függetlenül be kell jelenteni, kivéve, ha a CLP 40. cikkében meghatározott információkat a regisztráció részeként már benyújtották az Ügynökségnek. Ha azonban a regisztráció 2010. december. 1. előtt történik és a regisztrációs dossziéban az anyag osztályozása a 67/548 irányelvnek megfelelően szerepel, a dossziét frissíteni kell.

6. Mit tartalmaz az osztályozási és címkézési jegyzék?

A CLP rendelet 42. cikke értelmében az Ügynökség adatbázis formájában osztályozási és címkézési jegyzéket hoz létre és tart fenn, melyben szerepelni fognak a CLP szerinti bejelentésből és a REACH szerinti regisztrációból származó információk. Az Ügynökség a jegyzékben szereplő tételek mellé – adott esetben - felveszi az alábbi információkat is:

a) az adott besorolási tétel tekintetében létezik-e közösségi szintű harmonizált osztályozás és címkézés a VI. melléklet 3. részébe való felvétellel;

b) az adott besorolási tétel esetében az 1907/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint egyazon anyag regisztrálói közötti közös besorolási tételről van-e szó;

c) a 41. cikk szerinti két vagy több bejelentő által egyeztetett besorolási tételről van-e szó;

d) az adott besorolási tétel eltér-e a jegyzékben szereplő, ugyanazon anyagra vonatkozó másik besorolási tételtől.

Megjegyzés: az osztályozási és címkézési jegyzék a bejelentő nevét nem tartalmazza.

7. Ha a veszélyes anyagot a CLP 40. cikkének megfelelően bejelentem az Ügynökségnek, a tagállami hatóságokhoz (OKBI, ANTSZ) is be kell azt jelenteni?

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény bejelentéssel összefüggő rendelkezéseit a CLP rendelet nem érinti, ezért a veszélyes anyagokat és keverékeket az OKBI felé, a veszélyes anyagokkal és keverékekkel folytatott tevékenységeket az ANTSZ felé továbbra is be kell jelenteni. A hazai bejelentés közegészségügyi szempontból is kiemelten fontos és szükséges.

 Kérdések – Alternatív név

1. Milyen esetben kérhetem a CLP rendelet szerint alternatív (kémiai) név használatát?

A CLP rendelet 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy keverékben lévő anyagra vonatkozóan lehet alternatív név használatát kérni, ha az adott gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó bizonyítani tudja, hogy az anyag pontos kémiai azonosítójának megadása veszélyezteti üzleti érdekeit és az anyag megfelel az I. melléklet 1. részében foglalt kritériumoknak. A kérelmet az Ügynökséghez kell benyújtani és a vonatkozó (jelenleg elfogadás alatt lévő) díjrendeletben meghatározott díjat kell fizetni érte.

2. Meddig lehet a tagállami hatósághoz kérelmet benyújtani az alternatív név használatának engedélyezésére és ez meddig érvényes?

Alternatív név használatának engedélyezését a tagállami hatóságoktól 2015. június 1-ig lehet kérni, ha a keverék osztályozása, címkézése és csomagolása az 1999/45/EK irányelv, illetve az ezzel összhangban lévő hazai jogszabályok szerint történik. Amennyiben az eszerint benyújtott kérelmét 2015. június 1. előtt elfogadták, akkor tovább használhatja a CLP rendelet szerint is (CLP 24. cikk).

Abban az esetben, ha a keverék osztályozása, címkézése és csomagolása már 2015. június 1. előtt a CLP rendelet szerint történik, akkor a kérelmet már az Ügynökséghez kell benyújtani a CLP rendelet 24. cikkének előírásai szerint. 2015. június 1-jét követően ilyen kérelmet kizárólag az Ügynökséghez lehet benyújtani.

3. Ha egy keverékben lévő anyagot alternatív névvel jeleznek, hogyan lehet a keverékre munkahelyi védőeszközt tervezni?

Alternatív név használatát abban az esetben lehet kérni, ha az anyag kizárólag a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül több kategóriába van besorolva:

akut toxicitás, 4. kategória,

bőrmarás/bőrirritáció, 2. kategória,

súlyos szemkárosodás/szemirritáció, 2. kategória,

célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 2. és 3. kategória,

célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, 2. kategória,

veszélyes a vízi környezetre – krónikus, 3. vagy 4. kategória

Az anyag osztályozását minden esetben el kell végezni, hogy azonosítani lehessen, hogy besorolható-e a fenti kategóriák közül valamelyikbe. Amennyiben az osztályozás eredményeképpen az adott anyag a fenti kategóriák egyikébe vagy ezek közül több kategóriába tartozik, akkor azt a címkén és a biztonsági adatlapon fel kell tüntetni (keverékben lévő anyagra vonatkozóan is meg kell adni annak osztályozását, függetlenül attól, hogy azt alternatív névvel vagy pontos kémiai azonosítóval jelölik, a REACH rendelet 31. cikkében, illetve a II. mellékletében meghatározottak szerint).

Olyan anyagokra, melyekre vonatkozóan közösségi munkahelyi expozíciós határértéket határoztak meg (és esetleg valamilyen speciális védőeszközt kell alkalmazni) nem lehet alternatív név használatának engedélyezését kérni.

4. Jelenleg a 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet meghatározza, mit lehet alternatív (helyettesítő) névnek használni. A CLP rendeletben van ilyen?

Az 1999/45 irányelvet átültető hazai jogszabály meghatározza, hogy milyen funkciós csoportok esetén milyen alternatív nevet lehet használni. Az anyag kémiai azonosításának feltételeit a kémiai név feltüntetésének mellőzése esetén, a kérelemhez benyújtandó adatok körét, és a választható elnevezéseket a 9. sz. melléklet tartalmazza. A CLP rendelet jelenleg nem tartalmaz ilyen táblázatot, ugyanakkor a 24. cikk (1) bekezdése szerint alternatív névként a legfontosabb funkcionális kémiai csoportokat megnevező kémiai nevet vagy alternatív megjelölést lehet kérni. A kérelmeket az Ügynökség bírálja el.