Címkézés

Az anyagok és keverékek veszélyeinek közlése a címkén és a biztonsági adatlapon keresztül történik.

Minden forgalomba hozott anyagot és keveréket a gyártónak, importőrnek, továbbfelhasználónak, illetve forgalmazónak címkéznie kell, ha az anyagot vagy keveréket a CLP osztályozási kritériumok szerint veszélyesként osztályozták. A címke tartalmi és formai követelményeit, valamint a címkeelemekre vonatkozó elsőbbségi elveket a CLP rendelet III. címe részletezi (17-34. cikk).

A címkét mindig azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) kell megfogalmazni, amely(ek)ben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák.

A címkeelemeket jól láthatóan és letörölhetetlenül kell a címkén megjeleníteni. A címkét szilárdan kell rögzíteni a csomagoláson és vízszintesen olvashatónak kell lennie. A címke színének olyannak kell lenni, hogy a veszélyt jelző piktogram jól kitűnjön.

A CLP rendelet szerinti címkén az alábbi címkeelemeket kell feltüntetni (17. cikk):

1)      szállító(k) neve, címe és telefonszáma,

2)      lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége,

3)      18. cikkben meghatározott termékazonosítók

4)      veszélyt jelző piktogramo(k),

5)      figyelmeztetés(ek),

6)      figyelmeztető (H) mondato(k),

7)      óvintézkedésre vonatkozó (P) mondato(k),

8)      kiegészítő információs mező - szükség esetén

1) Szállító(k) neve, címe telefonszáma

A CLP rendelet szerinti szállító bármely gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó, aki az anyagot – önmagában vagy keverékben – vagy a keveréket forgalomba hozza. A címkén mindig a forgalomba hozatalért felelős szállító(k) adatait kell feltüntetni.

2) Névleges mennyiség

Lakosságnak szánt anyag vagy keverék címkéjén minden esetben fel kell tüntetni, kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel.

3) Termékazonosító(k) (18. cikk)

Lehetővé kell tennie az anyag vagy keverék megfelelő azonosítását.

Egyeznie kell a REACH rendelet szerinti biztonsági adatlapon szereplő kifejezéssel.

Anyagok esetében a következő prioritásoknak megfelelően kell meghatározni:

1.   VI. mellékletben szereplő anyag esetén a harmonizált osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő név és azonosító szám - mely lehet Index-, EK-, vagy CAS-szám;

2.   ha az anyag nem szerepel a VI. mellékletben, de szerepel az ECHA által létrehozott ún. osztályozási és címkézési jegyzékben, akkor a jegyzékben megadott név és azonosító szám;

3.   ha az anyag egyik jegyzékben sem szerepel, akkor CAS-szám + IUPAC nómenklatúrában megadott név vagy CAS-szám + másik nemzetközi kémiai nev(ek), illetve,

4.   ha CAS-szám nem áll rendelkezésre, akkor IUPAC nómenklatúra vagy másik nemzetközi kémiai nev(ek).

Ha az IUPAC nómenklatúrában szereplő név meghaladja a 100 karaktert, akkor egy REACH VI. mellékletében meghatározott másik név (szokásos vagy kereskedelmi név, rövidítés).

Keverékek esetében a termékazonosítónak tartalmaznia kell a keverék kereskedelmi nevét vagy megnevezését és a keverékben lévő valamennyi olyan anyag megnevezését, mely hozzájárul a keverék veszélyességének

• akut toxicitás
• bőrmarás
• súlyos szemkárosodás
• csírasejt mutagenitás
• rákkeltő hatás
• reprodukciós toxicitás
• légzőszervi vagy bőrszenzibilizáló
• célszervi toxicitás
• aspirációs veszély

szempontjából való meghatározásához.

Elegendő legfeljebb 4 kémiai nevet megadni, kivéve, ha a veszély jellegének és súlyosságának érzékeltetéséhez több név megadása szükséges.

4) Veszélyt jelző piktogramok (19. cikk)

Az V. mellékletben meghatározott veszélyre utaló piktogramok fehér alapon fekete szimbólumok, a jól láthatósághoz kellően széles vörös kerettel; alakjuk az egyik csúcsán álló négyzet.

A piktogramnak legalább a harmonizált címke területének egy tizenötödét kell elfoglalnia, de a minimális terület nem lehet kisebb, mint 1 cm².

Az egyes veszélyességi osztályokhoz, kategóriákhoz tartozó piktogramokat az I. mellékletben található, címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg. A VI. mellékletben szereplő anyagok esetén az ott megjelölt piktogramokat kell alkalmazni.

A piktogramok kiválasztása során figyelembe kell venni a 26. cikkben meghatározott elsőbbségi elveket.

Korábbi szimbólumok és CLP piktogramok összehasonlítása

5) Figyelmeztetések (20. cikk)

A figyelmeztetés a veszély súlyosságának relatív jelzésére alkalmas.

Az egyes veszélyességi osztályokhoz, kategóriákhoz tartozó figyelmeztetéseket az I. mellékletben található, címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg. A VI. mellékletben szereplő anyagok esetén az ott megjelölt figyelmeztetéseket kell alkalmazni.

Az elsőbbségi elvek (20. cikk) szerint a „Veszély” mellé nem alkalmazható a „Figyelem”.

6) Figyelmeztető (H) mondatok (21. cikk)

Veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, mely leírja a veszély természetét, mértékét.

Az egyes veszélyességi osztályokhoz, kategóriákhoz tartozó H mondatokat az I. mellékletben található, címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg. A VI. mellékletben szereplő anyagok esetén az ott megjelölt H mondatokat kell alkalmazni.

A H mondatok megfogalmazása a III. melléklet alapján történik.

Az elsőbbségi elvek (27. cikk) szerint minden veszélyességi osztályhoz vagy felosztáshoz párosuló H mondatot szerepeltetni kell a címkén, kivéve, ha a párhuzamosság vagy ellentmondás nyilvánvaló.

A H mondatok kódjai a „H” betűből és az azt követő három számból állnak (pl. H200), melynek első számjegye arra utal, hogy az adott mondat fizikai (2--), egészségügyi (3--) vagy környezeti (4--) veszélyre figyelmeztet-e.

A kódok feltüntetése a címkén nem kötelező.

7) Óvintézkedésre vonatkozó (P) mondatok (22. cikk)

A használatból vagy ártalmatlanításból eredő expozíció káros hatásainak megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges óvintézkedésekre hívják fel a figyelmet.

Az egyes veszélyességi osztályokhoz, kategóriákhoz tartozó P mondatokat az I. mellékletben található, címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg. A VI. mellékletben szereplő anyagok mellett nincsenek P mondatok feltüntetve.

A P mondatok megfogalmazása a IV. melléklet 2. része szerint történik.

A megfelelő P mondat kiválasztása függ a H mondatok tartalmától és az anyag vagy keverék felhasználásának módjától. A kiválasztás kritériumait a IV. melléklet 1. része határozza meg.

Az elsőbbségi elvek (28. cikk) szerint maximum 6 db P mondat szerepeltethető a címkén, kivéve, ha a veszély jellege vagy súlyossága megkívánja.

A P mondatok kódjai a „P” betűből és az azt követő három számból állnak (pl. P102), melyek első számjegye elárulja, hogy az óvintézkedésre vonatkozó mondat általános érvényű (1--), vagy megelőzésre (2--), elhárításra (3--), tárolásra (4--), illetve hulladékként való elhelyezésre (5--) utal.

A kódok feltüntetése a címkén nem kötelező.

Mivel a megfelelő P mondatok kiválasztása nem mindig egyértelmű, az Ügynökség elkezdte egy útmutató kidolgozását, melynek megjelentetése 2011. tavaszán-nyarán várható.

8) Kiegészítő információs mező (25. cikk)

Az anyag vagy keverék egyedi tulajdonságaira, a felhasználás módjára, stb. vonatkozó további, kiegészítő információkat a kiegészítő információs mezőben kell/lehet megadni.

Néhány veszély jelzése, melyek a korábbi címkézési előírások szerint kiegészítő címkézést igényeltek, továbbra is kiegészítő címkeelemként (EUH mondatok) jelennek meg, egyúttal jelezve, hogy nem az ENSZ GHS rendszerből származnak. Ha egy veszélyes anyag vagy keverék megfelel a II. melléklet 1. és 2. részében említett kritériumoknak, akkor az ott meghatározott EUH mondatokat fel kell tüntetni a kiegészítő információs mezőben.

A kiegészítő információs mezőben szerepelnie kell az EUH401 mondatnak, ha a veszélyesként besorolt anyag a 91/414/EGK irányelv hatálya alá eső növényvédőszer.

Az ózonrétegre veszélyesként osztályozott anyagok és keverékek esetében a vonatkozó címkeelemeket szintén a kiegészítő információs mezőben kell feltüntetni.

A kiegészítő információs mezőben egyéb kiegészítő információk is megadhatók, feltéve, hogy ezek nem mondanak ellent a 17. cikk a)-g) pontjában említett címkeelemek által meghatározott információknak és nem nehezítik meg a kötelező címkeelemek azonosítását.

Nem szerepeltethetők a címkén olyan kifejezések, mint a „nem mérgező”, „nem ártalmas, „ökologikus”, stb., illetve bármilyen olyan mondat vagy kifejezés alkalmazását kerülni kell, amely nem áll összhangban az osztályozással vagy a veszély nem megfelelő értékeléséhez vezethet.

A CLP szerinti címkézésre vonatkozó határidőkről itt olvashat.

Minta címke 1

Minta címke 2

A címkék kizárólag tájékoztatási céllal készültek.